Annyira felbuzdultam Doctor Pepper mindenféle mozgalmain, hogy elővettem a saját vesszőparipámat. Ezen a héten felelevenítem a régebben már megpróbált hazai alapanyagokból történő főzőcskézést. Az elhatározásokat, amiket itt már leírtam, újra megpróbálom betartani.

Hétfő: Kolozsvári rakott káposzta - a rizs kivételével minden alapanyag egyszerűen beszerezhető hazai.

Kedd: Krumplis tészta

Szerda: Sűrű, gazdag lencsés egytál pulykafasírttal

Csütörtök: Juhtúrós retek-zeller gratin

Péntek: Túrós tészta

Szombat: Sült hurka, kolbász, krumpli és savanyúság

Vasárnap: Du Barry sertésszelet

Miután az elmúlt két délelőttöt két fogorvos karmai és fúrói között töltöttem, akik csak a fejüket csóválták és azt mondogatták, hogy "ez már biztosan nem fog fájni, nem fájhat", és még mindig csak összekuporodva nyüszítek az ágy sarkát harapdálva... Szóval ilyen körülmények között elég nehezen koncentrálok bármiféle élelemmel kapcsolatos dologra. És keddig várnom kell az újabb fordulóra. Esküszöm még életemben nem vágytam így arra, hogy kihúzzák a fogamat. De nem fogják, ne kérdezzétek, hogy miért.

A helyzet egyetelen pozitívuma, hogy csak úgy pörögnek lefelé a kilók. Már csak azt nem tudom, miből csinálok anyatejet. És ez itt a legkérdésesebb pont, mert délben, amikor már tényleg nem bírtam tovább, bevettem egy fájdalomcsillapítót, iszonyatos lelkifurdalás közepette, de aludtam végre egy picit.

Naszóval, azért csak megírom az elmúlt napok menüit, csupa hazai hozzávalókból. A kísérlet ma délután felfüggesztésre kerül, miután anyós pajti lidlis bevásárlása borít minden tervet. De legalább a család többi tagja nem hal éhen.

Edédre hagyma krémlevest meg spárgás lepényt ettünk, amit ezúttal leveles tészta alappal és juhtúróval készítettem.

Vacsorára sütöttem egy fehér kenyérkét, szendvics alapanyagként funkcionált.

Ebédre egy hatalmas kondér húslevest főztem, sok zöldséggel, csirke aprólékkal. A csirke combjait meg sütőben megsütöttem apró gombák társaságában, tárkonnyal fűszerezve. Kenyérrel tunkoltuk a szaftot.

Vacsorára spenót főzelék volt, a maradék csirkével.

Ma elég jól sikerült magam tartani az elhatározásomhoz. Bár az étel nagy részét anyóspajti szállítmányozta, az alapanyagok így is nagyrészt hazaiak lettek. Ezt ettük ma:

Reggelire sok-sok tejes kávé egy picike lekváros kenyérrel

Ebédre Zöldborsó leves sok répával, nokedlivel, utána Gombás hús krumplipürével

Vacsorára vajas felvágottas kenyér

Nap közben többször is cseresznyés tartlettek sok tejszínhabbal

Ha már elhatározás napja, akkor itt az ideje, hogy megtegyem saját kis elhatározásomat. Elhatároztam, hogy ezentúl havonta 1-1 hétre locavore leszek. Hétfőtől egy hétig csak hazait eszem!

Amerikai mintára cselekszem, de az ötlet lesz az egyetlen külhoni dolog a konyhámban egész héten. Néhány szabályt felállítottam magamnak, a lényeg, hogy minél kevesebbet utazzon az étel az asztalunkig.

- Hús, húskészítmények (Pá-pá olasz sonkák, szalámik!)

- Halak (Egy hétig nincs tonhal konzerv meg lazacfilé, valahogy csak kibírom.)

- Tejtermékek (Csak azt az osztrák biotejet feledhetném... de éljen a magyar kecskesajt!)

- Zöldségek és gyümölcsök (Na, itt lesz a legegyszerűbb dolgom, elvégre virul a természet.)

- Kávé, tea, csokoládé (Igyekszem olyanokat választani, amit itthon dolgoztak fel, minél nagyobb mértékben.)

- Fűszerek (A só, a bors meg a fahéj már évezredek óta vándorol a kontinensek között, de igyekszem a zöldfűszerekre ráharapni.

Ami a legjobb az egészben: lehet csatlakozni. Magam részéről azt vállalom, hogy a hét tapasztalatairól minden nap beszámolok, az igazán jól sikerült ételek mellett teljes, minden étkezést átfogó menüsort írok majd.

Ha valakinek van kedve egy hétre, egy napra vagy egy étkezés erejéig társulni, az szóljon bátran. Csak egy kis címke böngészésre meg némi piacozásra van szükség!