Keresés a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

Tepsiben sült csontos sertéskaraj szeletek újkrumplival, hagymával és paprikával




Szeretem ezeket az ilyen viszonylag egyszerűen elkészíthető ételeteket, amikkel nincsen különösebb teendő, csak belepakolni a tepsibe mindent, és aztán a sütőben elvan órákig, én meg közben készülhetek nyugodtan a vacsoravendégek fogadására. A heti pókervacsorákra gyakran készítek hasonló fogásokat fiúknak, ha mondjuk, kissé el vagyok havazva időben, és nincs időm pepecselni egész délután a főzéssel.
Itt a tavasz, újkrumpli, zsenge zöld fokhagyma szezonja, érdemes kipróbálni ezt a receptet.

Indiai ízek - Bárány korma


Nem tudok elszakadni az indiai konyhától hosszú időre. Egyszerűen szeretem a gazdag fűszerezettségét és változatosságát. Még ha ugyanazt az ételt készítem is el sokadszor, akkor is más lesz, mert mindig az aktuális hangulatom szerint fűszerezem, ízesítem és főzöm. Nem lehet megunni!
Most egy adag bárány pörkölthúst vettem a Metroban, amiben sok csontos nyak és lapocka hús volt amiket nagyon szeretek. Mikor megvettem, még egy egyszerű pörkölt járt a fejemben, de mire hazaértem már csak egy jó kis csípős-fűszeres indiai fogásra vágytam.

Töltött csirke mediterrán módra, tepsis pirított burgonyával


Sült csirke nálam bármikor jöhet. Lehet az sima sült, grillcsirke, vagy töltött csirke, mind-mind nagy kedvenc.
Most éppen töltött csirkét készítettem, mikor a család volt hivatalos ebédre hozzám. De nem a hagyományos, nálunk leginkább elterjedt töltelékkel készítettem, amibe általában májat és egyéb belsőségeket és áztatott zsemlét kevernek, hanem egy könnyedebb mediterrán jellegű morzsás változatot. Hozzá pedig J.O. „tökéletes sült burgonyáját” el készítettem köretként.

Családi receptek - Brassói aprópecsenye



A brassói az egyik kedvencem a magyar konyha ételei közül. Jó fokhagymásan (szerintem egy étel soha nem lehet túl fokhagymás), finom sütnivaló burgonyából (sárga héjú) és sertéstarjából szeretem leginkább. Bár a legtöbb recept sertésszüzet, vagy karajt ír, de szerintem semmi sem vetekedhet a tarja ízével. Igaz, hogy zsírosabb mint a szűz vagy a karaj, de ízben nem szívesen kötök kompromisszumot!
Az étel eredete a homályba vész, bár sok elmélet létezik arról, ki is készített először brassóit és hogy honnan, miről kapta a nevét. Valószínű, ez mindig is vita tárgya marad. A lényeg, hogy ez egy nagyszerű és egyszerű étel...

Kerti sütögetés – tárcsás aprópecsenye

A hétvégén, kihasználva azt az egy napos időt, kerti sütögetésre vetemedtem. Elővettem a gázüzemű, mobil tárcsás sütőmet, hogy elkészítsem a családi, vasárnapi ebédet, amit a teraszon üldögélve elfogyaszthatunk.
Mivel keveselltem a húst, úgy gondoltam improvizálok, felszaporítom egy kicsit, és valami krumplis egytálételt rittyentek össze. Afféle Brassói aprópecsenye lett, vagy annak kerti parafrázisa…

Fokhagymakrémleves


Nemrég, Lorien posztját olvasva jöttem rá, hogy milyen régen készítettem már egy jó kis fokhagymakrémlevest. Pedig ez az egyik kedvencem! El is határoztam, hogy minél előbb főzök magamnak… Végül is addig húztam halasztottam a dolgot, míg végül a karácsonyi menü része lett.

A jó fokhagyma-krémleves két titka, hogy főzzünk egy kifogástalan alaplevet. Tulajdonképpen mindegy milyent, az csirke, vagy zöldség alaplé is, a lényeg, hogy ne leveskockából készítsük. Az alaplé, ahogy a neve is mutatja, mindennek az alapja, bármit is készítsünk, ha az alap nem megfelelő, akkor az egész étel, legyen az leves, vagy mártás, rizottó stb. nem sokat ér.
A másik, a jó minőségű, egészséges, magyar fokhagyma. Aki olyan szerencsés, hogy saját termesztésű fokhagymát használhat, az a lehető legjobb.

Hozzávalók (6 személyre):
· 6 fej fokhagyma
· 1 póréhagyma vagy vöröshagyma
· 1 db burgonya
· 1.5 liter csirke alaplé - vega változatban, zöldség alaplé
· 2 dl tejszín
· 4 dkg. ghí vagy vaj
· só, bors, szerecsendió
· étkezési keményítő
· 3 db. ciabatta zsemle (esetleg, sima zsemle)
· petrezselyem vagy snidling a díszítéshez


Előkészületek:

Először is, elkészítem a csirke alaplevet. Vagy a zöldség alaplevet.
A fokhagyma fejek felső negyedét levágom, egy tepsibe állítom őket, és olívaolajjal bőségesen meglocsolom, hogy beszivárogjon a gerezdek közé is. Megszórom durva tengeri sóval, lefedem alufóliával, és a 180 fokra előmelegített sütőben egy órát sütöm.
A póréhagymát alaposan megtisztítom, és apróra vágom.
A krumplit meghámozom, és kis kockákra vágom.

Elkészítés:
A sült fokhagymákat, kinyomkodom a héjukból, és félreteszem.
Egy lábasban, egy evőkanálnyi ghít/vajat melegítek, amire rászórom a felaprított póréhagymát, és üvegesre dinsztelem. Hozzáadom a fokhagymákat (aki erősebb, markánsabb fokhagymaízt szeretne, pár gerezd nyers fokhagymát is nyomhat hozzá), sózom, borsozom, és felöntöm az alaplével. Beledobom a kockákra vágott burgonyát is, egy fél szerecsendiót reszelek bele, és közepesnél alacsonyabb fokozaton 30 percig főzöm, míg a burgonya teljesen meg nem puhul.
Félrehúzom a lábost, és simára turmixolom a levest.
Egy másik edénybe átszűröm az egészet, a sűrűjét is átpasszírozva a szűrőn. Az így kapott sima levest, újra melegítem. Két deci tejszínt öntök hozzá, és felforralom.
Egy evőkanálnyi keményítőt simára elkeverek egy-másfél deci vízzel, és fokozatosan a leveshez adagolva belőle, a kellő sűrűségűre behúzom, besűrítem. Megkóstolom, és ha kell utánafűszerezek, és még egyszer utoljára felforralom.
Tálalásig melegen tartva félreteszem.














Néhány Ciabatta zsemlét, felszeletelek, a szeletek héját levágom, és a belét kockákra vágom. Egy kevés vajon aranybarnára pirítom őket.
Néhányat szeletben pirítok meg, majd friss, fűszeres kecskesajttal kenem meg őket.


Tippek, tálalás:
Tálaláskor, a leveshez adhattunk frissen sült croutont (pirított zsemlekockát), vagy a fűszeres kecskesajttal megkent crostinit, kinek-kinek ízlése szerint. A levest hintsük meg apróra vágott snidlinggel, vagy petrezselyemmel.
A kész leves, jól lefedve, két is napig eláll a hűtőben, de természetesen frissen a legjobb.
Azt gondolom, a fokhagyma kedvelőinek nem kell magyaráznom milyen finom ez a leves. A sült fokhagyma édes, szinte diós aromája, a jellegzetes, karakteres, de mégis enyhe fokhagymaíze határozza a levesünk zamatát, amit a tejszín még bársonyosabbá tesz. Mindez a ropogós croutonokkal, és a snidling (vagy petrezselyem) friss üde zöldfűszeres aromájával feldobva… Mindehhez, telitalálatnak bizonyult az a francia chardonnay (Ribeapierre), amit vettem hozzá. A száraz, kissé testes fehérbor finom savai, szépen simultak a fokhagymás krémleves ízeihez, illatához.

Elkészítési idő: 1 óra 30 perc
Költségek: összesen kb. 1200 Ft.
Bor: 862 Ft. Ribeaupierre Chardonnay (metro)

Mi legyen, a sült csirke maradékával…?

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem valahogy mindig marad másnapra, egy kis hús, ha csirkét sütök. Nem mintha nem sikerülne jól (nagyon is remek csirkét szoktam sütni), csak éppen „jó” magyar szokás szerint, többnyire többet sütök, mint amennyit egyszerre képesek lennénk befogadni. Legtöbbször a melléből marad egy-egy darab, de sokszor akad mellé egy kis szárny és egy kis háta is.
Mindig pont annyi, amennyi egy jóllakáshoz kevés, de annyi, hogy a kutyáknak még sincs szívem odaadni (különben is, a csontokat már megkapták). Ilyenkor kellenek az újrahasznosítási trükkök.
A legkézenfekvőbb, egy salátát összedobni, és a húst rátépkedni. Ezt is szoktam csinálni, de most valami tartalmasabbra vágytam. Így jött ez az ötlet.


Hozzávalók:

· Maradék sült csirke
· Tejszín
· Parmezán vagy Grana padano
· Friss petrezselyem
· Sült fokhagyma
· Tészta
· Só, bors
· olívaolaj

Elkészítés:






















Nem írtam mennyiséget a hozzávalóknál, mert függ attól, hogy mennyi hús és fokhagyma maradt.
Ebben a konkrét esetben:
Felteszem a tészta főzővizét, és mikor lobogva forr, beleszórok 250g tagliatellét.
A húst, letépkedem a csirke csontjairól, és kisebb darabokra szedem (kb. kétcsészényi lett), és egy serpenyőben felforrósítom. Ha kell, egy kis olajat öntök alá. Közben a sült fokhagyma (egy fej) héjából, kinyomkodom a krémes gerezdeket, amit hozzáadok a húshoz. Felöntöm egy deci tejszínnel, sózom, borsozom, megszórom egy fél marék apróra vágott petrezselyemmel, fél marék frissen reszelt parmezánnal, és összeforralom a szószt.
A közben kifőtt tagliatelle tésztát rászedem a mártásra, és egy kevés főzővizet, elkeverem, tányérra szedem, megszórom még egy kis petrezselyemmel és parmezánnal, és tálalom.
Ez a mennyiség két bő adagra elég.

Tippek, tálalás:

Nem csak tejszínes szószos tésztába lehet hasznosítani a maradékot. Például, ha a hús mellet egy kis karikára vágott cukkínit pirítunk, és tejszín helyett, paradicsommal öntjük fel, vagy félbevágott koktélparadicsomokat szórunk hozzá, tépünk egy marék friss bazsalikomot mellé, friss fokhagymát szeletelünk rá, és rájön a tészta…
Maradva a tejszínes változatnál: Csak frissen elkészítve ajánlom a fogyasztását, melegítve nem jó. Az egész meg van tíz perc alatt.
A sült csirkés posztban, már ecseteltem a hús és a fokhagyma ízeit, ehhez már csak hozzá kell adni gondolatban a tejszínt és a parmezánt és máris elképzelhető, mennyire finom ez a tészta.
Egy palack, pincehideg Chardonnay-t érdemes bontani, ehhez az ételhez.

Sült csirke, sült fokhagymával

Imádom az egyszerű sült csirkét!
A jó sült csirke, nem is olyan egyszerű mutatvány, mint azt sokan gondolják. Könnyű elrontani. El kell találni a sütési időt, a hőfokot, hogy ne száradjon ki a hús, a fűszerezést, hogy érvényesüljön a hús íze (nem szabad túlfűszerezni).
Ha lehet, bio-csirkét szerezzünk be a hentesnél, vagy még jobb, a kapirgálós tanyasi/falusi csirke. Én, ez utóbbit kaptam egy kedves szomszédomtól, aki egy kisebbfajta vérengzést hajtott végre a baromfiudvarában, hogy feltöltse a készleteit (hűtőládáját) csirkehússal. Így hát, csirkét sütöttem.


Hozzávalók:

· 1 db. Egész csirke (kb. 1.40 kg)
· 10 dkg vaj
· 4 fej fokhagyma
· 60-70 dkg újkrumpli (közepes méretű darabok)
· fél citrom
· fél csokor petrezselyem
· só, bors, csirke fűszerkeverék
· olívaolaj


Előkészületek:

A csirkét lemosom, leszárítom.
A vajat összekeverem egy nagy csipet sóval, egy-két teáskanálnyi „sült csirke fűszerkeverékkel”, és egy kis frissen őrölt borssal.
Az ujjamat a bőr alá nyomva, meglazítom, vigyázva, hogy ne szakadjon el, és a fűszeres-sós vaj kétharmadát, a csirke bőre alá tuszkolom, a mellénél, hátánál és a combjánál is. Szétmasszírozom, hogy a vaj, egyenletesen eloszlódjon a bőr alatt. A maradék vajjal, bekenem a csirkét mindenhol kívülről és megszórom egy kis sóval.
A csirke belsejét is megsózom, fűszerezem, majd a fél citromot beletömöm. Ezután megkötözöm a húst úgy, hogy a combjait összekötöm hátul, a szárnyát és a combját pedig, szorosan a testéhez kötözöm (lásd: a képen).




















Elkészítés:

Először is kiszámítom a sütési időt úgy, hogy az alap 30 perchez, hozzáadok 25 dkg-ként 10 percet, és ez adja ki a sütés teljes hosszát, jelen esetben másfél órát.
Egy tepsit kibélelek alufóliával, egy rácsot teszek rá (lehet gyári, rácsos tepsit is kapni), és ráhelyezem a csirkét, mellével lefelé. 200 fokra (hőlégkeverés) előmelegített sütőben, 45 percig sütöm, az alsó polcon.
Közben a krumplikat lemosom, és hosszában negyedekre vágom, a fokhagyma fejek tetejét levágom.
Kiveszem a sütőből a tepsit, leveszem rácsostól a csirkét és félreteszem, majd a tepsibe belesült, finom fűszeres vajba/zsiradékba, beleforgatom a krumpli hasábokat. A tepsibe teszem a fokhagymafejeket is, a vágott felével felfelé, amit meglocsolok egy kis olívaolajjal. Az egészet meghintem durva tengeri sóval, majd visszateszem a rácsot a hússal, a tepsire. A csirkét megfordítom, a hátára, és még 45 percre visszateszem a sütőbe.
Mikor kész, a csirkét egy tálba teszem, levágom a kötöző zsinórokat, kiveszem a citromot a belsejéből (ha valaki akarja, a citrom levét ráfacsarhatja a húsra), megszórom apróra vágott petrezselyemmel, letakarom alufóliával, és negyed óráig pihentetem. Közben a burgonyát, és a fokhagymát is melegen tartom a tálalásig. Kész.

Tippek, tálalás:

Ha nagyobb társaságot kell jóllakatnom, mindig ezt a fajta sült csirkét készítem, annyi különbséggel, hogy két-három csirkét teszek a rácsra egymás mellé, és alá a tepsibe, csak fokhagymákat teszek, fejenként legalább egy fejet. Még sosem vallottam kudarcot evvel, mindig mindenki imádta az omlós-ropogós pipihúsit, a krémes, édes és puha sültfokhagymával. Krumpli helyett aszaltparadicsomos focacciát vagy friss grissinit adtam hozzá.
De most, ezzel a krumplis verzióval sem kellet szégyenkeznem. A csirkéből kiolvadó fűszeres vajban, és a csirkéből kisülő szaftban megpiruló burgonyahasábok íze, méltó volt a finom fokhagymához és a remek sült csirkéhez.
Na meg mindehhez, egy jó pohár Mőcsényi Zöldveltelini…

Foci, sör, korcsolya...

Foci EB. van. Mit tehet ilyenkor a férfiember? Felkészül az esti meccsekre. A hűtőbe kerül pár doboz sör, vagy valami jóféle fröccsnek való száraz fehérbor, mellé a szóda…
De mindezek maradéktalan élvezetéhez, szükségeltetik valamilyen sör/bor korcsolya is, ami kellőképpen tartalmas, fűszeres és sós, hogy jókat lehessen rá inni, amire viszont muszáj enni... Így folytatva ezt az ördögi kört, egészen a meccs végéig (vagy tovább).
Így hát, nekiláttam az egyik kedvencemnek, a fokhagymás-rozmaringos csiga sütésének.


Hozzávalók:

· 3 csésze liszt
· 1 tk szárított élesztő
· 10 dkg vaj
· 3 gerezd fokhagyma
· 1 ág rozmaring
· 1 tojás
· só, bors, cukor,
· olívaolaj


Elkészítés:

Először is elkészítem a tésztát. A kenyérsütő gépbe öntök egy csésze vizet, három evőkanál olívaolajat, egy-egy teáskanál sót és cukrot, majd rászórom a három csésze lisztet és az egy teáskanál élesztőt. A kelesztő/dagasztó programmal elkészítem a tésztát.
Ha nincs kenyérsütő gép, akkor egy keverőtálba szórom a lisztet, egy kevés cukros langyos vízben felfuttatom az élesztőt, amit a maradék vízzel, a sóval és az olajjal együtt, a liszthez adom, elkeverem, alaposan átgyúrom, majd egy órán át, lefedve kelesztem valami langyos helyen.
Miközben a tészta kel, összeállítom fűszervajat. A mozsárban összetöröm a fokhagymát, és a rozmaring leveleit, egy kevés durva tengeri sóval együtt. A pépet hozzákeverem a puha vajhoz, és kevés borsot örölök bele.
A megkelt tésztát, átgyúrom, hogy a levegő kijöjjön belőle. Két részre osztom a tésztát, és egy-egy, kb. 20x40-es téglalappá nyújtom. Vékonyan megkenem a fűszeres vajjal, és feltekerem, mint egy rétestésztát. A hengerből, három-négycentis karikákat vágok, egy sütőpapírral kibélelt tepsire fektetem, és kézzel lelapítom, hogy egy lapos csigát kapjak. Fél órára félreteszem kelni. Felvert tojássárgájával (egy kis vizet is keverek hozzá), megkenem a tetejüket, és a 220 fokra előmelegített sütőben (hőlégkeverés), 12-15 perc alatt készre sütöm.




















Tippek, tálalás:

A fokhagymás-rozmaringos csiga, remek vendégváró, vagy parti-étel.
Melegen és hidegen is fogyasztható.
A fagyasztást is jól tűri. Nyersen és kisütve is lefagyaszthatjuk. Az utóbbi esetben, ha el akarjuk fogyasztani, hagyjuk felengedni a fokhagymás csigát, és azután pár percre a sütőbe téve, friss-ropogóssá tehetjük, mintha csak most sütöttük volna.
Ebből a mennyiségből, kb. 20 db. Öt-hat centi átmérőjű csigát kapunk.

Villámgyors tésztakaják III.

Újabb két variáció következik, ezúttal, a tészta mellet a zöldfűszerek, és a fokhagyma kap főszerepet. Mindkettő szintén gyorsan elkészíthető, nem tart tovább, mint a víz felforralása, és a tészta megfőzése, max. 20-25 perc.
A pestot nem kell feltétlenül mozsárban elkészíteni, használhatunk robotgépet, vagy akár botmixert is. A friss bazsalikomot, hipermarketekben csokorban, vagy kis cserepekben árulják. (Az üveges, kész pestót felejtsük el! )


Fokhagymás-petrezselymes spagetti, két személyre:

Felteszem a 4-5 liter főzővizet forrni. Közben, ízlés (és méret) szerint, 4-6 gerezd (vagy több) fokhagymát, hajszálvékony szeletekre vágok, és elkeverem 2-3 evőkanál olívaolajjal, és egy csipet szárított oregánóval.
Közben a víz felforrt, megsózom, és beledobom a taglietelle tésztát (250g). Eközben egy nagyobb serpenyőbe, vagy wokba beledobom az olajjal elkevert fokhagyma szeleteket, és belemorzsolok egy szárított chilit, és nagy lángon melegíteni kezdem. Mikor a fokhagyma elkezd színeződni, egy merőkanál tésztafőző-vizet öntök hozzá, és folyamatos keverés-rázogatás mellet, megpuhítom a fokhagymát, miközben a benne lévő víz felét elforralom. Meglocsolom még egy kis extra szűz olívaolajjal, közben folyamatosan keverem-rázom, hogy egynemű szószt kapjak (emulgeálom).
A megfőtt (al dente 7-8perc) tésztát a szószra dobom, megszórom egy csokor apróra vágott friss petrezselyemmel, és alaposan összerázom a tésztát és a szószt.


Reszelt pecorinoval (vagy parmezánnal) a tetején, és jócskán meglocsolva még egy adag, jóminőségű, extra szűz olívaolajjal, tálalom.
Mőcsényi zöldveltelinit ajánlanék hozzá.



Taglietelle pestoval, két személyre:

Felteszem a 4-5 liter főzővizet forrni. Közben a megmosott lerázott kisebb csokor bazsalikom levelet felaprítom, és a mozsárba dobom (készithetjük robotgéppeben is), egy csipet durva tengeri sót szórok rá, és pépesre zúzom. Hozzáadok két gerezd fokhagymát, és tovább zúzom. Egy marék szárazon aranybarnára pirított fenyőmagot (ki lehet próbálni dióval is) dobok rá, és azt is pépesítem/krémesítem. Egy nagy marék reszelt parmezán és pecorino keverékét (lehet csak parmezán, vagy csak pecorino is) szórok a masszára, elkeverem, tekerek rá frissen őrölt borsot, és felöntöm annyi, jó minőségű extra szűz olívaolajjal, hogy egy sűrű, de folyós szószt kapjak.
Mindeközben, a (250g) tagliatelle tészta kifőtt (7 perc). Leszűröm a tésztát, de hagyok az edény alján 3-4 evőkanálnyi főzővizet, és ebbe kanalazom a pestót (személyenként 2 evőkanálnyit). Elkeverem a szószt a vízzel, ráborítom a forró tésztát, alaposan összerázom/keverem, és készen is van a pestos tészta, lehet tálalni. Ezt érdemes kipróbálni!


Ehhez is remekül passzol a zöldveltelini.

Sült fokhagyma projekt

Nem tudom ki, hogy van vele, de én nagy rajongója vagyok a fokhagymának. Minden formájában szeretem. Talán, csak a fokhagyma-fagylalt (nem vicc, van ilyen) az a határ, ahol megtorpannék, de egyébként jöhet minden mennyiségben.
Az egyik kedvencem a sült fokhagyma! Azt bárhol, bármikor, bármivel, alapon fogyasztom.
Többféle elkészítési módja is van. Én például eddig legtöbbször, gerezdjeire szedve, héjastól, olívaolajjal meglocsolva, sütőbe téve készítettem, de pár hónapja, Bob Blumer, akit sokan „The Surreal Gourmet” –ként is ismernek, egyik műsorából ellesett sütési módszert alkalmazom.

A sült fokhagymának, nem olyan erős, markáns az íze, mint nyersen, hanem inkább édeskésnek mondanám. A sütéstől, nagyon puha, krémes, kenhető lesz az állaga, ugyanakkor megőrzi a jellegzetes aromáját, csak szelídebb formában.
Szinte minden sült, és grillezett hús-ételhez, remekül passzol.

A sült fokhagyma elkészítése nagyon egyszerű:

Fogok egy egészséges fej fokhagymát, egy éles késsel levágom a tetejét, és egy tepsibe, vagy csak egyszerűen egy alufóliára teszem. A vágott felére extra szűz olívaolajat öntök, ami szépen befolyik a gerezdek közé. Meghintem durva tengeri sóval, betakarom alufóliába, és 175-180 fokra előmelegített sütőben, 60-70 percig sütöm.

A fejet egészben hagyva, a hús, vagy más étel mellé, lehet tálalni.
Személyenként, ha magamból indulok ki, két fejet simán lehet számolni.

A napokban, kétszer is elcsábultam, és sütöttem magamnak pár darabot.

Sült fokhagyma, madársalátával, és francia kecskesajttal, olívabogyóval.
A fokhagymát, a fentiek szerint elkészítem, közben fogok egy zacskó madársalátát (lehet rukkola is) megmosom, megszárítom. Egy citrom levéből, és háromszor annyi extra szűz olívaolajból, egy csipet sóból, és borsból, öntetet készítek, amit elkeverek a salátával. Felszeletelem a fehér penészes kecskesajtot (matin d’avre) amit, ha valaki úgy jobban szereti, meg is grillezhet. A salátát, a tányérra halmozom, közepére helyezem a fokhagymát, körbe rakom a sajttal és az olívabogyóval, és ciabatta kenyérből készült pirítóst teszek mellé, és tálalom.

Fiatal, friss savakkal rendelkező, Souvignon Blanct, vagy a nagy kedvencemet, Mőcsényi Zöldveltelinit kortyolok mellé.

Sült fokhagyma, egészben sült krumplival, hagymalekvárral, és libazsírral.

A sütőben, héjastól, egészben sütött krumpli, igazi téli csemege. Nevezhetjük paraszti ételnek is, hiszen leginkább faluhelyen, kemencében készítették hajdanán. Többnyire liba, kacsa, vagy sertészsírral, és sózott lilahagymával ették, ahogy számtalanszor én is gyerekkoromban (bár én városi gyerek voltam). Ennek a finomított, mondhatni, sznobosított változatát készítettem most el.
Könnyű dolgom van, hiszen a burgonyának és a fokhagymának is nagyjából azonos sütési idő és hőmérséklet kell.
Személyenként, négy-öt közepes nagyságú (folyóvíz alatt alaposan megmosott) krumplikat egy tepsibe teszem, meglocsolom egy kevés olívaolajjal, melléteszem a becsomagolt fokhagymákat, és a 180 fokra előmelegített sütőbe teszem 60-70 percre. A kolompér akkor sült meg, ha a kés hegye könnyedén beleszalad. Ha az előírt időnél tovább kell sütni, a fokhagymát kiveszem, nehogy megégjen. Közben elkészítem a hagymalekvárt.

A sült burgonyát, a hagymalekvárt, a fokhagymát, egy tányérra pakoltam, és mellé, a libamáj confithoz használt, fűszeres libazsírból kanalaztam egy adagot.
Egy pohár kékfrankost ajánlok mellé, amivel a hagymalekvárt is készítettem.

Agronómus kedvence (a név: copyright by nadine)

Ezt az ételt kerti sütögetésre, azon belül is tárcsás sütéshez találtam ki, de a múlt hétvégén a konyhában készítettem el, mivel még mindig nem raktam össze a vadiúj, gázzal működő tárcsás sütőmet. Ez valószínűleg idén már nem is fog megtörténni, mivel vége a kertiparti-idénynek. Sebaj, konyhai körülmények között is működik a dolog! Bár azt írtam fentebb, hogy én találtam ki a receptet (és ez így is van), de biztos vagyok benne, hogy különböző variációi sokak repeortárjában megtalálhatók. Ez az étel egyszerű, mint a raklap. Nem kell hozzá semmilyen konyhai hókusz-pókusz, meg kell sütni a hozzávalókat, összekeverni és kész. Az íze viszont nagyon ott van!

Az egyik nagy előnye, hogy bármilyen, általunk kedvelt húsból elkészíthető. Csináltam már csirke- és pulykamellből, sertéstarjából – bármiből készülhet, ami a hűtőben fellelhető és nem csontos hús. Én most az utóbbiból, azaz tarjából készítettem.Jut eszembe, vegetáriánus változatot is készítettem, hús helyett padlizsánnal, cukkinivel és gombával.De most jöjjön a legutóbb elkészített verzió receptje!

Hozzávalók (kb./fő):

15-20 dkg hús
4 közepes burgonya (sütni való)
egy piros kaliforniai vagy grillpaprika
1/2 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
só, bors, steak fűszerkeverék, „tandori masala” fűszerkeverék,
étolaj, libazsír (kacsazsír)
fehérbor

Előkészületek:

A húst felkockázom és bepácolom a steakfűszer, olaj és egy kevés fehérbor keverékével, majd félreteszem egy órára. A burgonyát megpucolom és nagyjából akkora kockákra vágom, mint a húst. A paprikát és a hagymát is hasonló méretűre vágom, a fokhagymát megpucolom. Ennyi!













Elkészítés:

Fogok egy wokot és libazsírt hevítek benne, majd rádobom a húst és közepes erősségen sütni kezdem. Mikor már majdnem kész, megsózom, borsozom, hozzáadom a hagymát (aki sültebben szereti, előbb is hozzáteheti) és a préselt vagy apróra vágott fokhagyma felét. Mikor a hús elkészült, kiszedem egy tálra és alufóliával letakarva, melegen tartom.
A wokot kitörlöm és étolajat töltök bele, nem keveset. A legnagyobb, legerősebb fokozaton felforrósítom az olajat, beledobom a kockára vágott krumplit és sütni kezdem. Félidőben hozzáadom a paprikákat és tovább sütöm. Mikor elkészült, kiszedem egy papírtörlővel bélelt szűrőedénybe, és az olajat egy másik edénybe kiöntöm.
A főzőlapot közepesre állítom, a wokba egy kevés libazsírt teszek, beledobom a húsokat és a kolompért. Hozzáadom a maradék fokhagymát, megszórom egy teáskanálnyi (3-4 személyes adagnál) tandori fűszerrel, és folyamatosan mozgatva az ételt, pár perc alatt összepirítom az egészet, majd tálalom.

Tippek, ötletek:

Ha csirke- vagy pulykamellből készítem, a hagymát rögtön hozzáadom, mert ezek a húsok nagyon hamar átsülnek. (A fokhagymát itt is a végén adom hozzá..) A hozzávalókat tetszés szerint bővíthetjük, csak arra ügyeljünk, hogy a végén az ízek harmonizáljanak egymással. A hús és a burgonya arányát ízlésünk szerint bármelyik irányban változtathatjuk. Ha nincs wokunk, egy magas és vastag falú serpenyő is megteszi.
A steakfűszer, amit használok, egy saját, titkos keverék, aminek az összetételét elárulhatnám, de akkor meg kéne, hogy öljek mindenkit, aki elolvassa ezt a posztot. De jó lesz a bolti fűszerkeverék (vagy grillpác) is, azért ha lehet, sómenteset válasszunk. A tandori masala fűszer a nagyobb bevásárlóközpontokban (pl.Tesco) vagy fűszerboltokban, natúraboltokban beszerezhető.
A vega verzióhoz használhatunk grillezett zöldségeket (grillezés közben kenegessük fűszeres olajjal) a hús helyett.
Ha például egy kerti sütéshez nagyobb társaságot hívtunk, érdemes a krumplit félig-háromnegyedig megfőzni, így hamarabb készre sül, és nem kell sokáig várni a vendégeknek az adagjukra.
Ez az étel csak frissen jó, nem érdemes többet készíteni, mint amennyit megeszünk.

Még pár szó:

A végeredmény garantáltan nagyon finom. A pácolt, fűszeres-fokhagymás, puhára és szaftosra sült hús, a kívül ropogós, belül krémes krumplival, az édesre sült hagymával és paprikával, mindez megkoronázva a tandori fűszer egzotikus aromájával... Ez az egyszerű étel is különleges zamatokkal kényeztet minket.Kísérőnek, mivel dominál benne a fűszer és a fokhagyma, száraz tokai furmintot ajánlanék, esetleg egy badacsonyi pinot grist (szürkebarát).

Rozmaringos tepsis-csirke

Olasz tepsis csirke
Jobb híján neveztem el így ezt az ételt, mert bár gondolom, nagyon jól hangzik talján nyelven, sajnos, fogalmam sincs, mi az eredeti neve... Pedig többé-kevésbé autentikusnak nevezhető ennivaló, a receptjét Stefano Di Pieritől lestem el. És noha azóta többször is átvariáltam, más-más alapanyagokkal, ez most az eredeti receptúra.
Mint általában az olasz paraszti konyha remekei, ez az étel is nagyon egyszerű, könnyű elkészíteni. Nem kell mást tenni, mint az alapanyagokat belehajigálni a tepsibe, megsütni, és kész! Azonban most is fontos, hogy a lehető legjobb minőségű hozzávalókat használjuk a főzéshez. A csirkét csak megbízható hentestől vegyünk, aki garantálja, hogy a hús friss és antibiotikummentes. Persze, legjobb a saját nevelésű baromfi.

Fokhagymás majonéz (aioli)

Fogok két tojás sárgáját, és egy mély keverőtálba teszem. Hozzáadok egy evőkanál dijoni mustárt, egy csipet sót, és egy csipet porcukrot, tekerek rá egy kis borsot. 3-5 gerezd fokhagymát préselek rá, ás egy habverővel, elkezdem felverni, miközben vékony sugárban öntöm hozzá, a kb. 2dl extra szűz olaívaolaj, és kb. 2dl jóminőségű napraforgóolaj keverékét. Közben folyamatosan keverem, nehogy kicsapódjon, és hogy megmaradjon az emulzió. Akkor van kész, amikor a majonéz összeáll, és krémes, sűrű állaga lesz.

Sültekhez, halételekhez, szendvicsekbe ajánlanám.

Egy másik változat, amely nem tartalmaz tojást, így azok is lekészíthetik, akik nem szeretnének nyers tojást fogyasztani, vagy pedig nyáron, a nagy melegben is biztonsággal fogyasztható.

Maionesa blanca

hozzávalók:

fél deci tej
egy deci olívaolaj (vagy felesben napraforgolaj)
1 gerezd fokhagyma
1 tk só

Elkészítem a „maionesa blanca”-t.
1. A botmixer keverőpoharába dobok egy gerezd fokhagymát, ráöntök egy kevés tejet, és péppé turmixolom.
2. A legmagasabb fokozaton, folyamatosan turmixolom, miközben az olaj felét lassan csurgatom hozzá, mint amikor majonézt készítünk.
3. Ezután folytatom a tejjel, azt is lassan, vékony sugárban öntöm hozzá.
4. mikor elfogyott a tej, folytatom az olaj másik felével, és addig keverem az egészet, míg össze nem áll egy sűrű, majonéz állagú mártássá. Ez kb. két-három perc.5. egy csipet sót és egy kevés fehérborsot őrlök bele, és elkeverem



Majonéz, villámgyorsan! (videó)

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!