Lassan vége felé közeledik a népiskolai két éves nemezkészítő képzés. Én ennek az iskolának, azaz dehogyis, itteni tanáromnak, Szász Juditnak köszönhetem nagyrészt (a többit meg a Guzsalyas Alapítvány oktatóinak), amit a nemezkészítésről sikerült elsajátítanom. Két évig minden héten együtt alkothattunk egy-egy egész délután. Végig bátorított, ötleteket adott, biztatott: szívvel-lélekkel tanított. A blogomat is Neki köszönhetem. Azért indítottam, hogy - elsősorban magam számára - dokumentáljam a folyamatot, ahogy felfedezem a nemezkészítés rejtélyeit. Nem tudtam, mi lesz az eredménye, lesz-e kitartásom, lesznek-e megmutatható nemeztárgyaim, de belevágtam. Tavaly januárban kezdtem el írni, de csak novemberben vettem a bátorságot, hogy nyilvánossá tegyem. Mára már egybefonódott a blogírás és a nemezkészítés: amit elkészítek, azt igyekszem mihamarabb megmutatni, néha meg éppen azért készülnek a tárgyaim, hogy legyen, miről írnom, vagy éppen olvasóim kívánságára, megrendelésére, örömére. 

Nagyon fognak hiányozni ezek az órák, de remélem, valamilyen formában lesz még folytatás. Judit egyébként nemcsak nemezkészítést, hanem bőrművességet, bútorfestést, gyapjúszövést és fazekasságot is oktat. Szívből ajánlom mindenkinek, aki ezekből a mesterségekből szeretne valamennyicskét is elsajátítani. Judit bemutatkozó oldala itt található.

Utolsó nagyobb témánk az ázsiai szabott-varrt nemezek technikájának elsajátítása, amelyet a kazakok szirmaknak, a kirgizek sirdaknak hívnak, és amelyeket a  mai napig készítenek, most már eladásra is, de nyári nemezsátraikban és lakóházaikban is ezeket a takarókat használják. Egy-egy ilyen nagyobb méretű takarót egy asszony egy egész év alatt (egy tél alatt általában, hiszen a többi évszakokban más tennivalójuk van) tud megvarrni. Találtam egy szép videót erről:

Ezen a rövid bemutatón először a belehengerelt mintájú nemeztakaró készítését láthatjuk, majd a sirdakét. Ez utóbbit általában 2, eltérő színű, vékonyabb nemezlapból készítik, általában párban: kivágják mindkét anyagból ugyanazt a mintát, majd egymásbaforgatják, és rávarrják 2 vastagabb nemezlapra. A mintákat jó szorosan és sűrűn levarrják a hátsó nemezlapra (úgy tartják, a jó minőségű nemezen 5 cm-ként 7-8 öltés kell legyen), az illesztéseknél vert kötéllel díszítik.

Én egy egészen kis méretű  faliképet fogok készíteni, nagyon egyszerű mintával, majd legközelebb bemutatom itt is a tervet.

Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Vidák István - Nagy Mari könyveit, illetve találtam egy pár linket a kirgiz népművészetről, takarókészítésről: