Ugye, hogy tipikus menzakaja? Ettől függetlenül szerintem nagyon sok ember szereti, ez még nagyüzemi kiszerelésben is finom volt! Múlt héten főzött és hozott tarhonyás húst ebédre egyik kolléganőm, és rettentően ráéheztem!
Emlékeztek a sulis menzára? Szépen sorba kellett állni, sokszor a folyosón kígyózott a vége. Dumáltunk, mi volt aznap, áhítatos szemekkel csüngtünk az iskola ügyeletes szépfiúján, és vihogtunk, ha merő véletlenségből arrafelé nézett, ahol mi álltunk :-)
Az volt az érdekes, hogy az illatok alapján soha nem lehetett megmondani, éppen mi az aznapi menü! Nem? Talán a gyümölcsleves volt beazonosítható a fahéj alapján. Az ételosztó pulthoz közelítve levettünk egyet az eldeformálódott, alumíniumból készült, kivétel nélkül mindig ragadós-zsíros, háromszögletű tálcatoronyból. Kést, kanalat, villát és szalvétát vettünk, majd sasszemmel kezdtük figyelni, a kitett tányérok közül melyikben van szebb vagy több kaja :-) Fürgének állt a világ!
Élesen emlékszem, hogy a konyhás nénik kivétel nélkül valóban nénik voltak, gömbölyűek, hajszoltak és elcsigázottak. Az élet aztán hozta a választ nem is olyan soká, mitől voltak annyira kimerültek. Nyári gyakorlat során egy iskola!! üzemi konyháján!! voltam gályarabságban 1 hónapig. S egy ragyogóan szép napon másodmagammal, két 15 éves lány megfőzött és megpucolt 2 mázsa céklát :-) Többek között. A koszos tányérok, evőeszközök és tálcák pedig egyszerűen nem akartak elfogyni, vállmagasságig áztunk a mosogatólében. Boldog békeidők :-))
Tarhonyás hús
Hozzávalók:
- 3 ek. olaj
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 70 dkg hús (comb, lapocka, de mehet szárnyasból is)
- só, bors, pirospaprika
- 50 dkg tarhonya
A vöröshagymát finomra aprítjuk, és üvegesre pároljuk az olajon. Tűzről lehúzva meghintjük pirospaprikával, elkeverjük, pici vízzel felöntjük. Tűzre visszatéve forralunk rajta egyet, majd beletesszük az időközben kis kockára vágott húst. Erős lángon kevergetjük, míg a hús ki nem fehéredik, majd némi vizet aláöntve, sóval-borssal ízesítve, fedő alatt alacsony energián csaknem készre főzzük.
Ha a hús majdnem megpuhult, hozzátesszük a tarhonyát, felöntjük bőséges vízzel. Alaposan lepje el a tarhonyát! Fedő alatt, még mindig alacsony hőfokon, keverés nélkül készre pároljuk, a tarhonya ilyen formán remekül átveszi a pörköltös hús ízét, ellenben nem ég le, mivel az étel tetején készül el. Ha "megitta" a levét, de még keménynek találjuk a kis tésztagolyókat, pótoljuk a folyadékot.
Végül átkeverjük az egészet, és azon forrón, savanyúsággal tálaljuk. S közben erősen nosztalgiázzunk :-)
