Ismét egy olyan recept, amivel már évek óta szemezek, ezer meg ezer gasztroblogon láttam már, de úgy néz ki, hogy csak most jött el az ideje, hogy elkészítsem. 


Hozzávalók: (kb. 40 db lesz belőle)
- 350 g liszt
- 250 g krémsajt
- 250 g vaj
- 1 mk. só
- 1 egész tojás
(-1-2 ek porcukor, ha édes változatot készítünk)


Az általános tapasztalat az, hogy egész egyszerűen nem lehet megvárni, míg kihűl... :)

Jó étvágyat hozzá! :)

A múlt héten készítettem el ezt a diétásnak cseppet sem mondható receptet, de állatira megérte. :) A siker nem maradt el! :) A Tesómék imádták, ennél több nekem nem is kell. :)

A receptet csakapuffin oldalán találtam, ahonnan már több másik sütit is kipróbáltam, de még sorakozik egy pár a könyvjelzőim között, amit el szeretnék készíteni. Hihetetlen süteményeket kreál ez a csaj, megéri körbenézni a blogján.

A recept: http://csakapuffin.cafeblog.hu/2011/11/30/csokoladetorta-malnaval/

Annyi változtatásom volt, hogy a 31 cm átmérőjű piteformához nekem ez a krém kevésnek bizonyult, pont a másfélszeres adaggal viszont tökéletes lett.

Próbáljátok ki, csokifanoknak kötelező! :)

Már tavaly karácsonyra elterveztem, hogy flódnit fogok készíteni, mert annyira megtetszett, miután megtaláltam egy oldalon a receptjét. Diós is, mákos is, az pedig köztudottan nagy kedvencem ugyebár. :) Elég pepecselősnek tűnt, de úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom vele, hero vagyok. Persze nem jött össze, mert sikerült lesérülnöm karácsony előtt, így a tészta gyúrás igazi kihívásnak bizonyult akkor. Elhalasztottam idén karácsonyra, de mivel a Tesómék most nem jöttek haza, ezért ismét skippeltem a sütést. A karácsonyi diós és mákos bejglik, zserbó, moszkauer és egyéb társaik mellett már valahogy úgy éreztem nem igazán lenne meg a varázsa, ha pont most sütném meg. Na, de elérkezett a tegnapi nap. A nővérkém hazalátogatott és már előtte megbeszéltük, hogy akkor majd együtt elkészítjük. Úgyhogy büszkén jelenthetem ki, hogy több, mint egy év várakozás után, de igen, megsütöttem, megsütöttük! Persze nem lett csalódás, isteni finom, ráadásul nem is annyira bonyoult, mint azt gondoltam. Így, hogy segítségem is volt Anyu és Encsi személyében (a kis kuktáim... :D ) főleg gyorsan ment a munka. :)



A hozzávalók alapján bonyolultnak, időigényesnek tűnhet, de tényleg nem vészes, bátran neki lehet állni! :)

Én egy 24 cm átmérőjű kapcsos tortaformában készítettem el, úgyhogy a recept ekkora adagra szól.

Hozzávalók:

A tésztához:

- 375 g liszt
- 190 g vaj
- 20 g porcukor
- 10 g élesztő
- 150 ml száraz fehérbor
- egy csipet só
- 3 db tojássárgája

A máktöltelékhez:

- 200 g darált mák
- 2 ek méz
- 125 g kristálycukor
- 150 ml víz
- 1 citrom lereszelt héja
- 1 ek darált háztartási keksz
- fél rúd vanília kikapart belseje

A diótöltelékhez:

- 200 g darált dió
- 2 ek méz
- 125 g kristálycukor
- 150 ml víz
- 1 citrom lereszelt héja
- 1 narancs lereszelt héja
- 2 ek darált háztartási keksz
- fél rúd vanília kikapart belseje

Az almatöltelékhez:

- 400 g alma lereszelve
- ízlés szerint fahéj
- 3 ek. darált háztartási keksz

A szilvatöltelékhez:

- házi szilvalekvár (ízlés szerint)

Elkészítés:

1. A liszthez hozzáadom a sót, majd jól elmorzsolom a vajjal. Hozzáadom a tojássárgákat, a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, majd hozzáöntöm a fehérbort és jól összegyúrom. Amíg a töltelékeket elkészítem hideg helyre helyezem a tésztát.
2. A dió és máktöltelék ugyanúgy készül: a vizet felforralom a cukorral és mézzel, majd beleöntöm a mákot/diót. Hozzáadom a lereszelt gyümölcsök héját, a darált kekszet illetve a vaníliát, majd hidegre teszem, hogy kihűljön.
3. Az almákat megpucolom, lereszelem, majd hozzákeverem a darált kekszet és a fahéjat.
4. A tésztát henger alakúra gyúrom, majd 5 egyenlő részre vágom. Ebből hármat előre kinyújtok, majd kb 170°-on megsütök. Sütés előtt egy villával megszúrkálom, hogy ne púposodjon fel. Persze ezt néha elfelejtettem, de utólag is működött a dolog, ha más nem, a végén kicsit "megtapogattam", úgyhogy végül nem maradtak púposak. :D Nagyon hamar, pár perc alatt megsülnek szép barnára. Utána ezt is hidegre teszem, hogy kihűljön.
5. A tepsi aljára sütőpapírt helyezek, majd ráteszem az első réteg tésztát, ami nyers. Erre jöhet a máktöltelék, majd egy már előzőleg megsütött tészta. Utána következik a diós réteg, amit szépen, egyenletesen eloszlatok a tésztán. Utána jöhet egy előzőleg már megsütött tészta, majd megkenjük szilvalekvárral ízlés szerint. A mi szilvalekvárunk nem volt annyira sűrű, ezért én nem kentem olyan vastagon, mint a többi réteg töltelékét, de így is pont elég volt.
6. Ezek után jöhet a harmadik előzőleg már megsütött lap, majd a tetejére a reszelt almás réteg.
7. Végül az almás réteget is lefedjük az utolsó nyers tésztánkkal, megszúrkáljuk a tetejét villával, majd kb. 180°-on 40-45 perc alatt megsütjük. Ha már szépen megbarnult a teteje, akkor biztos, hogy jó.
8. Ha kihűlt nagyon jól szeletelhető.

A végeredmény valami isteni, a mák-dió-szilvalekvár-alma ízei tökéletesek együtt!

Próbáljátok ki, tényleg megéri! :)

Szerintem ez egy ránézésre is igazán téli süti. :) Kezd egyre jobban eluralkodni rajtam a karácsonyi hangulat, szerintem ezt a receptet is tudat alatt így választottam. De nem bántam meg, mert szerintem nagyon ízlett mindenkinek, ugyanis egy családi összejövetelre készültek a kis kiflicskék. :)

Hozzávalók (kb. 60 db kis kiflihez):

- 40 dkg finomliszt
- 25 dkg puha vaj
- 2 rúd vanília
- 6 dkg porcukor (+ a hempergetéshez)
- 1 csipet só
- 15 dkg darált dió

Elkészítés:
1. A száraz hozzávalókat összekeverem, majd hozzáadom a puha vajat és jól összegyúrom.
2. A tésztából kisebb darabokat lecsípve kiflikéket gyártok, majd sütőpapírral bélelt tepsire helyezem.
3. Kb. 180°-on addig sütöm, míg szép barnás színük nem lesz, ez kb. 10-15 perc (volt nekem).
4. Még langyosan fahéjas porcukorba hempergetem őket.

Nagyon omlós tésztájú, langyosan még főleg. Kávé, tea mellé is tökéletes aprósütemény. :) Mivel tojás sincs benne, ezért elég sokáig eláll, de nálunk nem volt ilyen probléma. :)



Jó étvágyat! :)

Nem tudom Ti, hogy vagytok vele, de én időnként szeretek a reggeli tejeskávém mellé valami kekszet rágcsálni, illetve megkínálni valamivel a hozzám egy 'Juci-féle melange'-ra betérőket. ;)
Szoktam (igen, azt hiszem már mondhatom azt, hogy szoktam, mert csináltam vagy négyszer :D) sütni Cantuccini-t pont erre a célra, de most már egy jó ideje nem jutottam el odáig, most hétvégén pedig pont nem volt ahhoz elég tojásom. Na, bumm... Plan B! :) Természetesen irtó kreatív vagyok, úgyhogy gyorsan összedobtam egy vajas-zabpelyhes-lenmaglisztes-búzakorpás-graham lisztes-törökmogyorós-fahéjas-diós-vaníliás (talántöbbmindennemkerültbele) kekszet. :D Még Bernusnak is ízlett, úgyhogy szerintem tényleg jó lett, mert Ő nincs oda a sütikért, de ezt kimondottan szerette... ;)


Hozzávalók:- 300 g vaj
- 50 g pirított dió
- 100 g pirított törökmogyoró
- 250 g zabpehely
- 200 g graham liszt
- 100 g lenmagliszt
- 100 g búzakorpa
- 1/2 tk. szódabikarbóna
- 120 g barnacukor
- 1 vaníliarúd
- 4-5 ek. víz
- 2 tk. fahéj

Elkészítés:
1. A puha vajat robotgéppel habosra keverem a cukorral, illetve a vaníliarúd kikapart belsejével.
2. Hozzáadom a liszteket, a szódabikarbónát, a zabpelyhet, a pirított magokat, a búzakorpát és a fahéjat, majd jól összegyúrom.
3. Ha összeállt, befóliázom és egy órára hűtőbe teszem.
4. Tetszőleges átmérőjű rúdakat formálok belőle, majd kb. ujjnyi vastag szeleteket vágok belőle.
5. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezem a kis korongokat és közepes lángon (oldalanként) kb. 10 perc alatt megsütöm. Én sütés közben megfordítottam, hogy mindkét fele egyenletesen piruljon meg.



Jó étvágyat hozzá! :)

(megjegyzés: a keksz nem kakaóportól barna, úgyhogy nem felejtettem ki a leírásból, hanem a lenmagliszt színezte meg így :) )

Tudom, hogy mostanság mindenki paleo lázban ég és már lehet kissé uncsi a téma. Én annyira nem vagyok otthon a paleo táplálkozást illetően és nem is a 'paleosága' miatt szerettem volna kipróbálni egy ilyen (vagy hasonló) receptet, hanem, mert szimpatikus az, ha egy süteményben nulla liszt van és inkább olyan finom és értékes dolgok alkotják a sütemény liszt részét, mint pl. a darált dió/mandula/mogyoró, vagy jelen esetben a mák. :) A mákot pedig nem ragoznám, köztudottan nagy kedvencem. :) Az pedig egyértelmű szerintem, hogy a mák-szilva-fahéj kombináció valami csodás ízorgiát alkot, csak induljunk ki a szilvás gombócból, amit mákba hempergetünk. Nyamm... :P Liszt nélkül pedig még intenzívebbek ezek az ízek, szóval ezért olyan rokonszenves számomra ez a dolog. :)

Tehát körbenéztem a neten, találtam millió receptet, de egyik sem volt az igazi, így aztán végül összeállítottam a sajátomat, ami szerintem elég jól sikerült. Ezt is persze lehet variálni még sokféleképp, szerintem én fogom is, már vannak újabb ötleteim. :) ;) 


Hozzávalók:

• 150 g darált mák
• 100 g kókuszreszelék (ehelyett is lehet mákot vagy esetleg darált diót/mogyorót/mandulát)
• 200 g aszalt szilva (ezt lekvárral is helyettesíthetjük, legjobb a cukormentes szilvalekvár, illetve én aszalt datolyával fogom legközelebb kipróbálni)
• 50 g vaj
• 3 egész tojás
• 1 csipet só
• 5 ek nyírfacukor
• kb. fél kg. szilva
• fahéj
• nyírfacukor a tetejére
• fél tk. szódabikarbóna

Elkészítés:

1. Az aszalt szilvát botmixerrel összepürésítem, majd hozzáadom a tojások sárgáját és jól elkeverem.
2. Hozzáadom a kókuszreszeléket, a darált mákot, a szódabikarbónát az előzőleg felolvasztott és kicsit kihűtött vajat, majd jól összekeverem.
3. A tojások fehérjéből a csipet sóval és a nyírfacukorral kemény habot verek, majd ezt is hozzáforgatom a tésztához. Ha nagyon sűrű, akkor kis vízzel higítva jól össze tudjuk keverni.
4. Egy kivajazott formába "öntöm" a tésztát. Elég sűrű lesz, úgyhogy nem épp egy "önthető" változat, de nincs ezzel semmi baj. :) Attól ne féljetek, hogy száraz lesz, mert pont jó az állaga.
5. A tetejébe belenyomkodom a félbe vágott és kimagozott szilvákat, majd jó vastagon megszórom fahéjjal és meghintem egy kis nyírfacukorral.
6. Kb. 180°-on először alufóliával a tetején sütöm kb. 20 percig, míg a szilva megpuhul és ereszt egy kis levet, majd anélkül még egy 10-15 percig. Azért - őszinte leszek - a tűpróba a biztos, annyira nem néztem az időt. :)

Végül a szilva egy kis levet eresztett a süti tetején, összeolvadt rajta a cukor a fahéjjal, illetve a gyümölcs levével, az illatáról pedig inkább nem is mondok semmit... :)

Legközelebb meggyel akarom kipróbálni, illetve egy kis darált mogyoróval/mandulával a tésztájában. Az sem lehet rossz, csak most nem volt sok kedvem még meggyet magozni... :)
Nagyon sokféleképp variálható a recept, úgyhogy lehet próbálkozni! :)

Aki ismeri Anyukámat, annak egyértelmű, hogy imádja a kávét. Képes reggelente már itthon kétszer kávézni, majd mikor beér a munkahelyére már főzi is a következőt. :) Lehet tőle örököltem ezt a szokást, bár volt egy időszak, mikor még az illatától is rosszul voltam, de ez már a múlté...kávéfüggő lettem én is! :)

Hazafelé a vonaton mindig csak a tejeskávémra tudok gondolni, miközben kamillázok a Budapest-Vác távon. Amúgy nagyon jókat lehet aludni a vonaton és nem is gondoltam volna soha, de tényleg pihentető. Persze mély álomba azért nem zuhanok, de hatalmasakat relaxálok. :D Ez a kávé iránti szenvedélyünk volt a fő okozója annak, hogy egy kávés torta mellett tettem le a voksom Anya születésnapi tortáját illetően. A receptet csakapuffin oldaláról vadásztam, még jó pár héttel ezelőtt, aztán most jött el az ideje, hogy ki is próbáljam. Egyszerű és nagyon finom torta, pici változtatásokat eszközöltem csak rajta és szerintem, illetve a család többi tagja szerint is jól sikerült. :)

Íme a recept: http://www.csakapuffin.hu/2013/04/kaves-torta-bb-torta-14.html

Az én változtatásom annyi volt, hogy a tésztába, illetve a krémbe is jó erős presszókávét főztem, nem instant kávéporral készítettem. Emiatt természetesen kihagytam a tejet a tésztából és a krémből is. Bevallom őszintén, hogy a krém emiatt egy kicsit hígabb lett, pedig igyekeztem odafigyelni a mennyiségekre, de aztán mire tálalásra került sor összeállt annyira a krém, hogy nem folyt szét azután sem, miután levettem a tortaforma oldalát. Itt jegyezném meg, hogy mascarpone barátunk engem már többször megviccelt ezzel, hogy túlságosan folyós lett a krém tőle mondjuk a tiramisuba is, meg nem mondom, hogy miért, de nagyon bosszantó, az tény. De néha pótolhatatlan, úgyhogy elnézem neki. :)

Még egy kis kávés turbózásképp megolvasztottam 3 Pocket Coffee-t és azt rákentem a tészta tetejére, majd erre jött a kávés-mascarpones krém.

Végül kávészemekkel díszítettem, amit én speciel hozzáropogtattam a tortához, mert isteni finom. :D ;)

A minap a nővérkémmel folytatott telefonos beszélgetés során hosszú perceken keresztül hallgattam erről a sütiről, hogy mennyire finom, milyen könnyű elkészíteni és milyen tök jó, hogy alig van benne liszt, csak sok-sok túró, vaj és tojás alkotja eme isteni süteményt! Már csak hallgatva, hogy hogyan és miből készült felcsillant a szemem, hogy ezt bizony el fogom készíteni hamarosan. Tegnap jött el a nap! Elkészült! Isteni lett! Mindenki oda volt érte! Már elfogyott... :)

Az 'eredeti' receptet itt találjátok.
Kis változtatásokat azonban én alkalmaztam. Először is: dupla adagot sütöttem kapásból, mert nem csak itthonra szerettem volna belőle, hanem a kolléganőimet is meg akartam lepni vele. :) Sikerült is, oda voltak érte.
Másodszor: a kristálycukor helyett én gyümölcscukrot használtam, illetve a liszt felét őrölt zabpehellyel helyettesítettem. Most, hogy már kipróbáltam a receptet azt is tudom, hogy legközelebb CSAKIS zabpelyhet fogok bele tenni, mert tökéletesen viselkedett a süteményben, nem kell oda egy szem liszt sem. :)
Harmadszor: a tetejére szilva helyett almát és körtét tettem, ez volt ugyanis itthon. :D De szerintem ez pont az a süti, amihez bármilyen gyümölcs illik, így bármikor elkészíthető. :) Sőt, szerintem gyümölcs nélkül is tökéletesen finom, mert a tésztája valami csoda.

Hozzávalók: (az én változatom szerint)

- 15 dkg zabpehely ledarálva (vagy 8 dkg zabpehely, 7 dkg liszt)
- 40 dkg túró
- 20 dkg vaj
- 1 cs. sütőpor
- 2 cs. vancuk
- 20 dkg 'porított' gyümölcscukor
- 6 tojás
- csipet só
- 3-4 db kisebb nyári alma, 3 db körte
- fahéj

Elkészítése:

1. A puha vajat robotgéppel habosra kevertem, majd hozzáadagoltam a porított gyümölcscukrot, a tojássárgákat és a túrót.
2. Hozzáadom a vajas-cukros-tojásos-túrós krémhez a sütőport, illetve a darált zabpelyhet (és a lisztet).
3. A tojások fehérjét a csipet sóval kemény habbá verem, majd hozzáadagolom a sűrű krémhez, ezzel fellazítva azt.
4. Kivajazott, kimorzsázott tepsibe/jénaiba öntöm, a tetejére fektetem szépen sorban a szeletekre vágott almát és körtét.
5. Meghintem fahéjas porcukorral (gyümölcscukorral), majd mehet a sütőbe 45 percre, 180°-on.

Jó étvágyat hozzá! :)

Szilvaszezon van, így egyértelmű volt, hogy szilvás sütit készítek. Az utóbbi időben több helyen is kóstoltam szilvás süteményeket, mindegyik nagyon finom volt, így megjött hozzá a kedvem, hogy én is készítsek egyet, életemben először (de tuti, hogy nem utoljára!). :) A fahéj illata sütés közben bejárta az egész házat, úgyhogy már nagyon várom a holnap reggelt, hogy ezt reggelizzem egy bögre finom tejeskávéval! ;)


Hozzávalók:

- 20 dkg vaj
- 45 dkg liszt
- 3 tojás
- 1 cs. vancuk
- 1 cs. sütőpor
- szilva ízlés szerint (én kb. 40-50 dkg-ot használtam hozzá)
- 10-15 dkg dió
- 30 dkg cukor
- fahéj ízlés szerint
- 1 csipet só

Elkészítése:

1. Először a grillázst készítem el. Ez pofonegyszerű: egy serpenyőben picit megpirítom a diót, majd rászórok kb. 15 dkg kristálycukrot és megvárom míg karamellizálódik. Kiteszem egy tányérra, mert ha a serpenyőben hagyom, akkor 'beleköt'. :)

2. A szilvákat megfelezem, kimagozom, majd egy tálba rakom, ahol nyakon öntöm a vaníliáscukorral és megszórom ízlés szerint fahéjjal.

3. A puha vajat habosra keverem  kb. 15 dkg cukorral, majd hozzáadom a 3 tojást. Hozzászitálom a sütőporos lisztet, majd jól elkeverem.

4. A tésztát egy sütőpapírral bélelt lapos tepsibe teszem, egyenletesen eloszlatom, majd belenyomkodom a fahéjas-vaníliáscukros szilvákat.

5. Végül a grillázst kissé összetöröm a kezemmel, majd megszórom a sütemény tetejét.

6. Kb. 180°-on tűpróbáig sütöm, majd hagyom kihűlni. Ízlés szerint fahéjas pocukorral megszórom! :)

Apukám elég édesszájú, de a csokik-sütik-és egyéb édességek közül a legeslegnagyobb kedvence azért a lúdláb nevezetű sütemény. Én személy szerint nem vagyok oda érte, na de ez a házi készítésű lúdláb torta azért nem lett rossz, azt kell mondjam. :))

Hozzávalók:

- 1 kerek nagyon kakaós piskótalap 6 tojásból
- 2 cs. étcsokoládés pudingpor
- 750 ml tej
- 5 ek. kristálycukor
- Holland kakaópor
- 10 dkg teavaj
- 3 cl rum
- meggy
- kb. 1,5 tábla étcsokoládé

Elkészítése:

1. Sütök egy kerek piskótalapot (vagy ha lusta vagyok süttetek Anyuval, ahogy ez pl. most történt :D :P ), majd félreteszem, hogy teljesen kihűljön.


2. 750 ml tejet elkeverek 2 csomag pudinggal, 5 ek. kristálycukorral és 3 ek. Holland kakaóporral. Folyamatos kevergetés közben, megvárom míg besűrűsödik, majd vaníliás cukorral megszórom a tetejét, hogy míg hűl, ne 'bőrösödjön' meg a teteje.


3. A puha vajat robotgéppel jó habosra keverem, majd szépen lassan hozzáadagoljuk az extra kakaós pudingunkat és a rum 3/4-ét.


4. A tortalapot kettőbe vágom, majd jó vastagon megkenem a 'rumos-csokis-picitvajas' krémmel, majd meggyet nyomkodok bele bőséggel. Ezután jöhet a torta 'teteje', majd azt is megkenem a krémmel, illetve a torta oldalát is bevonom a fincsi csokis 'mázzal'. :)

5. Az étcsokoládét egy pici olajjal gőz felett felolvasztom, löttyintek bele egy kis rumot, majd mikor már kissé kihűlt, rácsurgatom a torta tetejére. Én szándékosan nem vontam be teljesen vele, egyrészt nem vagyok cukrász, tehát valószínűleg nem is ment volna, másrészt már régóta szerettem volna kipróbálni ezt a fajta díszítést, hogy végigcsurog a torta oldalán a csokoládé úgy, ahogy azt kedve tartja. :o) Szerintem csini lett. :D

Apa persze nagyon örült neki és azt mondta, hogy ilyen finom Lúdlábat még sosem evett! ;)
(Tortaszeletes kép most sajnos nem született, de majd legközelebb...:) )

Nem tudom miért, de soha életemben nem készítettem még brownie-t, ami általában még a 'kezdő háziasszonyok' körében is egy alap receptnek számít. Tegnap ez megtört, ugyanis a testvérkémék hazaérkezésének 'tiszteletére' egy nagyon csokis sütit akartam készíteni, mert Ők nagy csokifanok. :) Azt hiszem jó választás volt, sikert aratott. :)))


Hozzávalók:

- 300 g étcsokoládé
- 150 g vaj
- 200 g cukor
- 1 cs. Bourbon vancuk
- 6 tojás
- 6 ek. finomliszt
- 1 tk. sütőpor 
- 1 csipet só
(- dió, mogyoró, mandula a tetejére)

Elkészítés:

1. Gőz fölött összeolvasztottam a vajat a csokoládéval, majd 'hűtőfürdőbe' helyeztem, hogy egy picit visszahűtsem.

2. A tojásfehérjét felvertem a cukorral, a csipet sóval, a Bourbon vancukkal, majd hozzáadtam a tojássárgákat. Hozzáöntöttem az olvasztott csokis-vajas egyveleget, hozzászitáltam a 6 evőkanálnyi lisztet, majd robotgéppel jól összekevertem a tésztát.

3. Egy jénai tálba öntöttem, melynek az alját előzőleg zsírpapírral kibéleltem. Előmelegített sütőbe helyeztem, majd 5-6 fokozaton (kb. 230C°-on) kb. 15-20 perc alatt megsütöttem. Mikor a teteje már szépen megsült, 'megkérgesedett', viszont fogpiszkálót beleszúrva a közepe még krémes, akkor jó a sütink. :) Állítólag langyosan, vaníliafagylalttal tálalva a legeslegfinomabb. Mivel én tegnap sütöttem meg, de csak ma szervíroztam ezért erről nem tudok nyilatkozni, de hidegen, vaníliafagyival is isteni volt, senki nem panaszkodott! ;)

A receptet Csibe blogján találtam és mindjárt nagyon megtetszett, ugyanis idén - az évek alatt jól megszokott, talán már kicsit meg is unt - mézeskalács helyett valami újat akartam készíteni, ami esetleg jobban elfogy karácsonykor és nem csak jó illattal telíti el a házat. :) Így esett a választásom erre az isteni vajas-mandulás kekszre, ami nagy sikert aratott még nálam is, a reggeli kávémhoz is tökéletes. ;)

Íme a recept: http://orsicsibe.blogspot.com/2009/12/jegviragok.html