Az idei nyár nálam megint a lecsós nyár, lecsó minden mennyiségben... folyamatosan készítem hol reggelire kis adagot, hol ebédre kicsit nagyobb adagot... nem tudom megunni...
Egy ismerősöm árulta el nemrég, hogy ők a halászlét nem bajai gyufatésztával tálalják,
hanem csipetkével !!!  Hoppá.
Az Édesanyja találmánya... mondanom sem kell azonnal megfogott a dolog, a legközelebbi halászlé főzésnél - ami nagy valószínűséggel csak karácsonykor lesz - nálam is csipetkével lesz tálalva.
Olyannyira beleszerelmesedtem a csipetkébe, hogy most a lecsóba is azt tettem, nem rizst, nem tarhonyát, nem nokedlit... hanem bizony csipetkét, és kiderült, hogy mennyire jó hozzá, mennyire illik hozzá. Csudafinom lett.

 Lecsó csipetkével...
 ... és került bele csípős grillkolbász is... mennyei lett.

... amihez igazi nyárias menü dukál, bár azt jósolják az okosok, hogy nem tart sokáig, kedden már megint eső, hideg, lehűlés várható.
Nosza gyorsan, korán reggel összedobtam ezeket a finomságokat mára, plusz lesz még egy nagy görögdinnye.
Ezek után kértem a családomat, senki ki ne ejtse a száján azt a szót, hogy éhes és mindenki szolgálja ki magát akkor amikor akarja, mert én napozni szeretnék és olvasgatni, szunyókálva pihenni, élvezni a nyári nap minden szépségét.



Meggyleves

1/2-1 kg friss meggy, vagy fagyasztott, vagy befőtt
cukor, fahéj, szegfűszeg ízlés szerint
2-3 dl tejszín
1-2 ek. liszt vagy étkezési keményítő

Először mindig a vizet forralom fel a fűszerekkel cukorral / ha kompótból készül akkor annak a leve is hozzáöntve természetesen/, amennyi levest szeretnék, és ezt habarom be, a lisztet vagy az étk. keményítőt elkeverem kevés vízzel vagy tejjel és besűrítem a levet.
Ezután átszűröm az egészet egy másik fazékba vagy lábasba, azért így, ha esetleg a habarás kicsit csomós lenne / lesz akkor attól is, és a belefőtt fűszerektől is megszabadulok így, a halálom, ha a levesben ott úszkálnak.
Ebbe az átszűrt, besűrített lébe szórom a friss meggyet vagy a fagyottat, vagy a kompótot - attól függően milyen évszakban vagyunk - hozzáöntöm a tejszínt is, már csak egyet forralok rajta, épp csak a meggy kicsit átfőjön, és kész.
Tejszínhab-pamacsokkal szoktam tálalni.
Az összes gyümölcslevest ezzel a módszerrel készítem, így garantáltan mindig szép sima, krémes a levük.





Lecsó

1kg paprika, karikára vagy hasábra vágva
1 db hegyes erős, vagy bogyiszlói almapaprika
2-4 db paradicsom, kockára
4 db nagy vöröshagyma, kockára
15 dkg füstölt szalonna
pici pirospaprika
debreceni kolbász, vagy jó minőségű virsli, karikázva
hozzá még: tarhonya, nokedli, tojáshabarék, rizs /attól függően épp mit kívánunk hozzá/


A szalonnát zsírjára sütöm, ehhez jön a rengeteg vöröshagyma, azért ilyen sok, mert tapasztalatom szerint ez adja a jó sűrű szaftot a lecsó alá. Nem szeretem, ha vizes lében úszkál.
Ha kellően megdinsztelődött a hagyma, meghintem pici pirospaprikával és megy hozzá a paradicsom, amivel addig főzöm, amíg bőven levet enged, majd ezután teszem hozzá a paprikát, átkavarom és lefedve roppanósan puhára párolom, a végén adom hozzá a felkarikázott debrecenit, vagy virslit.
Jelen esetben tarhonyával tálaltam.




Tejszínes-túrós málnahab

1/2 kg málna /most már fagyasztott, de jó eperrel, szederrel, ribizlivel, külön-külön vagy minddel vegyesen egyszerre/
25 dkg túró
10-15 dkg cukor
vaníliakivonat, vagy cukor
4 dl tejszín kemény habbá verve

Jó pár szem málnát félre rakok a tetejére majd, a többit a cukorral,van.kivonattal és a túróval krémesre turmixolom, majd a kemény tejszínhabot óvatosan hozzáforgatom és poharakba töltögetem, tetejére mennek a málnaszemek és jól behűtöm.
A málnát én soha nem paszírozom át, mert annyira szeretjük, hogy a magjait is szívesen esszük.
Igazából málnával szeretem legeslegjobban azért mert olyan illatos, édes, finom az egész.
Szétolvad a szájban.
Persze a többi bogyóssal is finom, csak nem ilyen illatos.