Szeretem ezt a főzeléket, tudom sokan ki nem állhatják, sőt a sógorom még életében meg nem ette, meg sem hajlandó kóstolni, akkor honnan tudja, hogy szereti-nem szereti???
Persze a főzésénél elég karakteres az illata, mindig szoktam egy deci tejet önteni a főzővizébe, azt mondják az kicsit tompítja az erős illatot.Tagadhatatlan, hogy ha kész szellőztetni kell, mert az egész házban érezni lehet mit főztem.
Engem nem zavar, szeretem az ízét, illatát, jó fokhagymásan elkészítve.
Ilyenkor tél közepén már édeskésebb az íze, finomabb tavasszal a harsogóan zöld, ropogós levelű új kelkáposzta, én legalábbis azt jobban kedvelem, de az biztos, télen-nyáron egyformán egészséges eledel.

1 fej kelkáposzta, külső leveleit eldobom, torzsáját kivágom és felkockázom nagyobb darabokra
6 gerezd fokhagyma, apróra vágva
2-3 darab közepes burgonya, kis kockákra darabolva
1 tk. egész kömény
1 tk.őrölt kömény
só, bors
olaj, liszt, kevés pirospaprika a rántáshoz
1 dl tej
2 pár bécsi virsli, kis darabokra vágva

A megtisztított, feldarabolt kelkáposztát egy lábasba teszem, rászórom a kis kockákra vágott burgonyát, 4 gerezd aprított fokhagymát, a fűszereket és annyi vizet, amennyi éppen ellepi, a tejet is ekkor öntöm hozzá. Puhára főzöm, de nem teljesen, majd a maradék fokhagymával, kevés liszttel, pirospaprikás rántást készítek, hideg vízzel felengedem és besűrítem a főzeléket. Ekkor adom hozzá a virslikarikákat is, egyet rottyantok még rajta és kész.
Friss puha kenyérrel imádom enni.