a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rétesek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rétesek. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 15., szerda

Rétes.... mert mindig szezonja van....


Mindjárt itt a hétvége, érdemes rétest sütni....annyira, de annyira finom.....
Itt most háromféle töltelékkel, de mindenki azzal töltheti amivel csak szereti...


Almás-mákos 


Rétes  részletes receptleírás  itt


Meggyes-túrós ....
Málnás túrós ....
Meggyes-mákos 




csak Meggyes




2012. augusztus 24., péntek

Na és itt a meggyes rétes is, vagy a meggyes-mákos...

Ugyanúgy készül mint a többi, csak a kinyújtott tésztát amikor meglocsolom 3-4 ek. olajjal utána 10 dkg-nyi enyhén és szárazon megpirított búzadarát egyenletesen rászórok, ezek után egyenletesen elterítem rajta a meggyet - jelen esetben 2 ü. meggybefőtt, természetesen levétől leszűrve, ha frissből készül akkor 1 kg magozott érett meggy, a dara fogja magába szívni a keletkező további folyadékot - majd jöhet a cukor, fahéj és 2 tasak vaníliáscukor, tejfölpöttyök rá és feltekerem, tetejét kissé megolajozom vagy tejföllel megkenem még és mehet a sütőbe.

Lehet meggyes-mákos is, akkor a darált mák veszi át a pirított dara szerepét, azaz a felesleges lé felszívását.
Minden ugyanúgy készül, mint az almás mákosnál, csak alma helyett vagy 1 kg magozott meggyet, vagy 2 ü. meggybefőttet /leszűrve/ szórunk rá.
A többi ugyanaz.
Egyik finomabb, mint a másik.

2012. augusztus 12., vasárnap

Rétes... ahogy mi készítjük



Nálunk nagy családi hagyománya van a rétes sütésének.
A férjem családjában ez olyan mindennapos tevékenység volt, mint az, hogy naponta levest főztek, vagy, hogy levegőt vettek.
Amikor csak gondoltak egyet már "csavartak" is egy - két rúddal, csak úgy.
Ezek a rétesek nem olyanok, mint amit a cukrászdákban lehet kapni, sokkal dúsabbak, vastagabb tésztájúak, sokkal finomabbak.
Nálunk ezek "A  RÉTESEK".

Dédimama nagy mestere volt a készítésének, olyan sokat sütött meg életében, hogy már becsukott szemmel is tudta mit, hogyan kell. Semmit nem méricskélt. Ő a kinyújtott tésztának soha nem tekerte le a lelógó végét, hanem levágta lapkánként és a töltelék tetejére terítette, ezáltal feltekerve és megsülve vastagabb tésztájú lett, isteni finom volt.
Csodás rétesei voltak.
Anyósom és az ő nővére Nono
/a gyerekeim mondták így, mert nem tudták még rendesen kimondani, hogy Nénje, és végül rajtaragadt a Nono, mindnyájan így hívtuk haláláig/
is megtanulták persze lánykorukban anno, számtalan balatoni nyár és sok-sok budapesti esős őszi vagy havas téli délutáni, szombat vagy vasárnap sültek a rétesrudak, attól függően milyen gyümölcs érett, vagy milyen befőtt állt a kamrapolcon, vagy az egybegyűlteknek mihez volt gusztusa.
Az anyai nagymamám is mesteri fokon tudott rétest sütni, érdekes módon az övé jobban hasonlított a cukrászdaira, ő körben letekerte a kinyújtott tésztavégeket és kidobta.
Emléküket áldja az ég haló poraikban is.

Gusztusunk a rétesevésre mindig volt, van és lesz, szinte mindegy milyen töltelékkel, csak legyen.
A balatoni telken minden nyáron, mivel volt egy ősöreg cseresznyefa és számtalan meggyfa, savanykás rétesalmafa, szilvafa, számolatlanul ettük a szilvás, cseresznyés ill. almás, meggyes, almás-mákos, meggyes-mákos réteseket, néha túrós-mazsolással, vagy sósan-borsosan pirított káposztával színesítve.
A gyümölcsösök alá mindig pirított grízt szórunk bőven, hogy felszívja a nedvességet.
De a legeslegfontosabb a férjemnek és a gyerekeknek az almás mákos volt, annak mindig kellett lennie. Vagy meggyes mákosnak.
Én a gyümölcsösök mellett még a túrósért voltam/vagyok megveszve, de nagyon.
Egyszer sikerült annyit ennem még melegen belőle, hogy valósággal rosszul lettem, fel alá sétáltam egy órán keresztül, amíg elmúlt, de a vonzalmam a túrós rétes iránt töretlen, rengeteg mazsolával.
Tulajdonképpen én is tudok rétest sütni /bár ma már kicsit fáraszt/, annyit láttam, és segédkeztem közben, de akinek igazán benne van a kezében és szereti is megsütni, az a kisebbik lányom Karina.
Hiába a vér nem válik vízzé.
Ezt a mostani két rudat is ő készítette, én csak fotóztam és ettem... és ettem.
Én inkább a töltelékek elkészítésében, előkészítésében jeleskedem, segédkezem.


A rétes tésztája:

1-2 rúdnyi adag:

15 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
csipet só
1 tojás
3 ek. olaj vagy 1 ek.puha zsír /kb.tojás nagyságnyi/
langyos víz, 1 tk.ecettel /ez el is maradhat, attól még jó lesz/ elkevert, amennyit felvesz, azaz
körülbelül 1,5 dl, mert inkább lágy tészta legyen, mint kemény.
nagyon jól ki kell dolgozni, teljesen simára, enyhén lisztezett abrosz közepére tenni és a tetejét vékonyan megolajozni vagy zsírozni, majd fél órát pihentetni
/Praktikum, hogy a kenyérgép: gyúrt tészta programján dolgoztatom össze, ez 15 perces program, tökéletesre megcsinálja, majd kézzel még átgyúrom, kicsit megolajozom és lisztezett abrosz közepén pihen fél órát, nyújtás előtt/

Ha letelt az idő, nyújtófával kinyújtani, ameddig csak engedi magát a tészta, majd a kezünket megolajozva megkezdjük a húzogatást a kézfejünkkel óvatosan, ha netán szakadna attól sem kell kétségbe esni, attól még nagyon finom lesz.
Mi nem törekszünk a teljesen hártyaszerű vékonyságra, mert vastagabban szeretjük a tésztáját.
Tehát nem erőltetjük hogy "minél vékonyabb" legyen, csak ameddig adja magát.
Ekkor meglocsoljuk 3-4 ek. olajjal, szép egyenletesen megpöttyözve, vagy olvasztott zsírral és megkezdjük a töltést.
Mint látható a képeken, a tészta egész területére szórjuk a tölteléket nem csak az egyik végébe, azért, mert szeretjük, ha közben is van tészta is meg töltelék is, mert ha csak egysorban van a töltelék felhalmozva akkor a felcsavarásnál alul-felül a tészta, közte meg a töltelék.
Biztos van aki így szereti, nem mondom, hogy rossz és ehetetlen, finom így is, a cukrászdákban is így készítik, de mi nem így szoktuk és nem így szeretjük.

A rétes töltelékei:

- A töltelék, ha gyümölcs, mindig 1-2 kg a gyümölcs pl. csak almás, meggyes, cseresznyés, sárgabarackos, szilvás, szőlős, alá megy a pirított gríz egyenletesen elszórva, majd a gyümölcsdarabok, a cukor, van.cukor, fahéj, citromhéj, 3-4 ek. olaj vagy olvasztott zsír és feltekerjük.

- A töltelék, ha túró, akkor 1 kg a túró minimum, mazsola, sok citromhéj, cukor, van.cukor, 3-4 ek. tejföl, 2-3 ek. olaj/olvasztott zsír és feltekerjük.

- A töltelék, ha mák, vagy dió, 30-40 dkg, majd rá a kb. 1 kg kicsavart, reszelt alma, vagy magozott meggy, cseresznye, szilva, /ettől szaftosabb lesz/
ezekre szórjuk a cukrot bőven, a vaníliás cukor, fahéj, citromhéj, 3-4 ek. olaj/olvasztott zsír.

- A töltelék, ha pirított káposztás, akkor kb. 2kg-os kemény káposztafej lereszelve, és mint a káposztás tésztánál megpirítva, sósan, borsosan, 3-4 ek. olajjal/olvasztott zsírral meglocsolva mielőtt feltekerjük.

Egyik finomabb, mint a másik.
Ha esetleg kisebb asztalon nyújtjuk a tésztát és szépen, nagyon könnyen nyúlik és körben lelóg az asztalról, azokat a részeket levágjuk de nem dobjuk el, ahogy más vidékeken teszik, hanem a töltelék tetejére terítjük kis téglalapokként egymás mellé és azzal együtt csavarjuk-tekerjük fel.
Mindenki higgye el nekem, attól, hogy tésztásabb, vastagabb lesz, csak még finomabb a rétes.

Ha megtöltöttük és feltekertük  /lásd majd lejjebb/ óvatosan beolajozott tepsire emeljük, elhelyezzük, elegyengetjük, a tetejét is beolajozzuk vagy jól megtejfölözzük és megy a 200 fokra előmelegített forró sütőbe, majd 10 perc elteltével visszavenni 180 fokra, és ezen a hőfokon pirosasra sütjük.
Még melegen felvágjuk tetszőleges formára, mert az esetlegesen kifolyt cukrot, hisz szinte mindig valamennyi kifolyik, és jó karamellesen odasül, ezek a legfinomabb részek, a tésztadarabolás és süteményes tálakra rendezés után nekiesünk a csemegézésének, míg hűl a sok süti. és amíg még meleg az odasült cukor addig kanállal felszedve, de ahogy hűl egyre keményebben kell felpattintani.
A réteseket a tálakon bőven porcukrozzuk. A káposztásat is.

A családtagokat igyekszünk még egy kicsit távol tartani, mert forrón nem jó a gyomornak, legalább langyosan lehet nekiesni, mit mondjak, elég nehéz kivárni.












A mazsolás-túrós:
/de mazsola helyett szórhatunk gyümölcsöt is a túró töltelékre, idénynek megfelelően,
pl. málnát, epret darabolva, őszibarackot-sárgabarackot-szilvát kockázva, szőlőszemeket, áfonyát, szedret, mikor mi van és mit szeretünk, csak finomabbá teszi/

1 kg túró
1-2 citrom héja reszelve
2 cs. vaníliáscukor
1-2 maréknyi mazsola
3-4 ek. olaj/olvasztott zsír
5-6. ek. tejföl
cukor ízlés szerint szemre szórjuk /mi édesen szeretjük kb 20 dkg és most barna cukrot használtunk/









Az almás-mákos:

30 dkg őrölt mák
1-2 tk. fahéj
2 cs. vaníliáscukor
cukor szintén szemre ízlés szerint /20-30 dkg/
2 kg reszelt alma, gyengén kicsavarva
1-2 citrom reszelt héja
3-4 ek. olaj/olvasztott zsír

Diósnál: 30 dkg őrölt dió, a többi ugyanaz.

Gyümölcsösöknél: 2-3 kg hámozott, reszelt, vagy magozott gyümölcs, attól függően, darabolt ha nagyobb szemű, vagy 2-3 ü. befőtt, levétől alaposan lecsorgatva és körülbelül 15-20 dkg búzadara kissé megpirítva, többi ugyanaz.

Káposztásnál: 2 kg fejeskáposzta, reszelve és megpirítva /pont, mint a káposztás kockánál/, sósan-borsosan, de sütés és szeletelés után a teteje porcukrozva.









Csudafinomak és megunhatatlanok.
Nálunk sok-sok hétvége kedvenc süteménye.
Érdemes nekiállni.

2011. június 19., vasárnap

Rétes, nem a megszokott módon de tényleg könnyen és gyorsan


Ildinyó és Duende után én is nekiugrottam a rétes sütésének, miután tudtam hogy rossz idő jön, persze dehogy rossz ez az idő, végre valahára friss a levegő, kicsit vége a kánikulának, sajna nem sokáig, a jövő héten újra fülledt meleg lesz.
Az elmúlt napok sok könnyű ebédje után mára nagyágyúkat terveztem, finom marhahúslevest cérnametélttel, sok zöldséggel, a főtt marhaszeletekhez pedig vadasszószt és zsemlegombócot,  délutánra pedig kétféle rétest.
Magam is elcsodálkoztam amikor reggel a 6,30-as kezdés után - Falatka és a cicák etetése miatt korán kelek mindig - déli tizenkettőkor, amikor harangoztak éppen a zsemlegombócokat főztem ki, kész volt minden, a rétes kisülve, a leves készen, a marhahús omlósan puhán a vadasmártásban.
Megint beigazolódott, hogy tisztán csak logisztika kérdése az egész.
Az én családom nagy réteskészítő, ráadásul az igazi kihúzogatós fajtával, soha nem sajnálták a család asszonyai az időt és fáradtságot, hogy "csavarjanak" egyet-kettőt, attól függően milyen gyümölcsérés volt éppen, vagy télen a túrós és almás/mákos vagy a káposztás készítését, nekik ez annyi volt, mintha rántást, vagy bármi mást készítettek volna. Anyáról leányra, nagymamáról unokára szállt a tudás.
Az én gyerekeim, különösen a kisebbik, már kislány korukban megtanulták a tészta készítését, húzását, töltését. Engem azért fárasztott mindig.
Ezért is örültem nagyon ennek az egyszerűsített változatnak, a rántásosnak, mert enni persze imádom.
Ennek a  rétesnek a készítése pedig gyors, könnyű és a végeredmény alapján nagyon finom.
Érdemes nekiállni, kipróbálni.




A recept kis adag, ennyivel kell megtanulni, gyakorlottak rögtön duplázzanak.

30 dkg rétesliszt
1 egész tojás
17,5 dkg tejföl 20%

Jól összegyúrni simára és kinyújtani vékonyra, majd  10 dkg puha vajat, /vagy zsírt/ 2 ek.liszttel krémesre keverünk és a tésztára kenjük egyenletesen. Anyósom úgy készítette, hogy a zsíron kicsit összepirította a lisztet, kihűtötte és úgy kente a tésztára, tökéletes úgy is.
Feltekerjük mint a bejglit és 4 vagy 6 darabra vágjuk.
Ha 4-re daraboljuk nagyobb tésztát tudunk nyújtani és tölteni, ha 6-ra akkor kisebbet.
A kezdőknek elsőre jobb a 6-os.



A tésztadarabokat letakarva, tálcán a hűtőbe tettem, min.1 órára pihenni.



Ezalatt készítettem el a töltelékekeket, mivel kétfélét akartam.

Meggyes-mákos
1 ü. meggybefőtt vagy 25 dkg friss meggy magozva
25 dkg darált mák
cukor

Három adag tésztagombóckából lett a mákos.
A vékonyra kinyújtott tésztát meghintettem a mákkal a tészta egész felületén, majd a cukorral ízlés szerint, végül a meggyszemeket szórtam rá szép egyenletesen. Annyira elmerültem a munkában, hogy elfelejtettem fázisfotókat készíteni menetközben, legközelebb majd pótolom. Végül feltekertem az egész csomagot óvatosan, széleit összenyomkodtam és olajozott tepsire helyeztem egymás mellé. A tésztarudak tetejét is megkentem olajjal és tojásfehérjével. De tejföllel is meg lehet kenni, attól is szép pirosra sül. Finom, szaftos lett.






Túrós-málnás és túrós-meggyes
1/2 kg túró
1 tojássárgája
cukor
vaníliáscukor
1-2 ek. tejföl 20%
1 citrom héja reszelve
egy maréknyi málna
végül maradék meggy az előzőekből

Három tésztagombóckából lett egy málnás-túrós és kettő meggyes-túrós.

A túrót összekevertem a hozzávalókkal, arra figyelni kell hogy ne legyen folyós, óvatosan adagoljuk, keverjük a tejfölt hozzá!!!
Itt most egy csíkban tettem rá a túrót és annak közepébe helyeztem a gyümölcsszemeket, majd feltekertem óvatosan és olajozott tepsire helyeztem a tésztarudakat. A tészták tetejét itt is megkentem olajjal és tojásfehérjével. Most is elfelejtkeztem a képekről.
Jó forró sütőben kell sütni a rétest, 15-20 percig, elektromosban 200 fokon, gázsütőben 6-os fokozaton.
Langyosra hűlve lehet porcukrozni és szeletelni.




Ez is nagyon finom lett, mindegyik gyümölccsel jó, még a citromhéj íze és illata is kiérződött.



A ropogósra sült széleit különösen szeretem.
Nemsokára jön a többi ízesítés is, az almás, almás-mákos, szilvás, barackos, szőlős, káposztás.
Hiszen semeddig nem tart összedobni.
Akinek eddig rétesfóbiája volt, na most ennek nyugodtan nekiállhat, sikerélménye lesz.






2010. április 27., kedd

Almás mákos rétes... ahogy nálunk szokásos



Dédi recepteje

Nálunk családilag, mindennapos, rendszeresen sütött sütemény volt a rétes.
Forró nyári napokon a nagymamák, szinte minden nap "csavartak" egy-két rúddal.
Ők mondták így. Csodálatos asszonyok voltak.
A kert tele volt gyümölccsel, liszt mindig volt otthon, leves után második fogásnak, egyszerű volt.
Télen pedig hétvégén készült, délutáni süteménynek, kávé mellé.
Nálunk minden családtag tudja is, hogy kell rétestésztát nyújtani, annyit láttuk.

15 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
1 jó csipet só
1 tojás
3 ek olaj

Az összes hozzávalót jól összedolgozom, és addig gyúrom, amíg szép fényes cipócskát nem kapok. Inkább keményebb állagú.
Letakarva, tetejét vékonyan megolajozva min. félórát pihentetni kell. 
Addig elkészítem a belevalót.

Töltelék
25-30 dkg mák - darálva
2 db vaníliás cukor
25 dkg kristálycukor
5-6 ek olaj
kb. 6 db nagy alma, de lehet több is - hámozva, lereszelve
fahéj ízlés szerint
reszelt citromhéj

A tésztát lisztezett abrosz közepére teszem, sodrófával kezdem szépen nyújtani, amikor már 30 - 40 cm átmérőjű, akkor kezdek alányúlni, és kézfejjel az asztal széle felé óvatosan a kezemmel húzni.
Fokozatosan kell elvékonyítani a tésztát, körbe-körbe járva, mindig egy kicsit húzva rajta.
Hát, eltart egy darabig, annyi szent, de a végeredmény megéri.
Nem nagyon lehet leírni a technikáját, rendszeresen csinálni kell, és egy idő után valahogy beleáll az ember kezébe.
Nem szabad elkeseredni a kezdeti kudarcokért. Minél többször csinálja az ember, annál ügyesebb lesz, annál jobban sikerül, de ez mindennel így van, az életben. Tehát nem szabad feladni!!!

Amikor a tészta körben már lelóg az asztalról, jöhet a töltelék. Először a mákot szórom rá, hozzávetőleg egyenletesen, az egész tésztafelületre. /Az én családomban így csinálták, tehát nem egy csíkban tették rá a tölteléket, mint például a cukrászdákban is./
A szétszórt mákra locsolom, spriccelem a pár ek olajat, majd ugyancsak szétszórva rakom rá az almát is.
Ezekután jön rá a vaníliás cukor, citromhéj, cukor, fahéj szintén szépen elszórva.
A lelógó széleket, darabonként levágom és a töltelék tetejére terítem úgy, hogy jusson szinte mindenhová. Ez a családomban így volt szokás, ettől a rétes kicsit vastagabb, kiadósabb lesz.
Végül az abroszt megemelve sodrom fel bejgliszerűen a tésztát.
Olajozott tepsire, S alakban fektetem és a tetejét is vékonyan megolajozom. Előmelegített sütőben 10-15 percig nagy lángon, majd takarékon tovább, addig, míg a teteje pirosas nem lesz. A cukor néha kifolyik és karamellizálódik körülötte, de ettől csak még finomabb lesz.
Arra figyelni kell, hogy az alja ne égjen meg.

Természetesen szoktuk tölteni túróval /mazsolásan/, cseresznyével, meggyel, káposztával, szilvával, szőlővel is, mikor milyen gyümölcsnek van szezonja. Télen a gyümölcsök helyett befőttel. A levesességük miatt pirított grízt szórunk alá, vagy édes kekszmorzsát.
Az egész családom nagyon nagy kedvence a rétes, de most már Karina érdeme a folytatás.

Kész réteslappal is meg lehet csinálni, csak nem érdemes. A nyomába sem jön a kézzel nyújtottnak. Aki kipróbálja, biztosan igazat ad nekem.
Néha érdemes időt szakítani ilyesmire, kicsit lassítani a nagy rohanáson.
Jót tesz a családi életnek.