Viki Egyszerű Konyhája: Cseréptál

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cseréptál. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 27., kedd

Cserépedény és a két szelet tarja krumpli körettel, szívsalátával

Előző posztomban a címben már elhelyeztem a tarját, de úgy éreztem, ez megér külön egy leírást. Már csak azért is, mert nagyon-nagyon finomat ebédeltünk, s az összes munka vele 10 percnél nem volt több.

Cserépedényben sült tarja, karikára vágott krumplival, szívsalátával.

Hozzávalók:

3 db óriási krumpli

3 fej közepes (édes) vöröshagyma

1 fej fokhagyma

2 db paradicsom

só

1 jó nagy evőkanál mangalica zsír

császárszalonna (amennyit nem szégyenlünk beletenni) no meg amennyit nem sajnálunk, s nem utolsó sorban, a mennyi van itthon :)

Érdekes módon -az izgalom hevében talán- kimaradt a mindíg használt citrombors, a csipet gyömbér és a zöldpaprika, a chilli. De sebaj, mert ezek nélkül is fantasztikusra sikerült.

A krumplit meghámoztam, jó vastagra felkarikáztam és az edény aljára leraktam, megsóztam. Ráhelyeztem a bőrös, 2 szelet tarját, s ezt is kicsit megsóztam. (A bőrös, szalonnás részét késsel bevagdostam). A hagymákat is megtisztítottam és ezeket is vastagabb karikára vágtam, beterítettem vele a hússzeleteket.

Következett a bevagdalt császárszalonna, a karikára vágott paradicsomok és az egy fej fokhagyma gerezdekre szedve. Az 1 kanál mangalica zsírt elosztottam rajta, s ezzel el is készült a sütésre.

Az edény tetejét rátettem, betoltam a hideg sütőbe (csak azért hideg sütőbe, mert elfelejtettem előmelegíteni. Bátran lehet előmelegíteni az edénynek nem árt)

200 fokon, 60 percig sült. Ekkor megnéztem, a két szelet tarját megfordítottam és még 10 perc 170 fokon, s a másik oldala is szép pirosra sült.

Amíg a hús sült, addig elkészítettem a nagy kedvencünket a szívsalátát. (Sajnos nagyon ritkán lehet, de akkor is csak a LIDL-ben kapni).

Elkészítettem a levet: víz, 10 %-os ecet, édesítő. (ízlés szerinti adagban) A salátafejeket kettévágtam, átmostam és irány a beízesített lé.

Már csak a terítés és a jó étvágy jöhetett. - és jött!

S akkor még egyszer bemutatom a legújabb kedvencem, akit csak "cserépkemencének" neveztem el, mert olyan jó nagy terjedelmű szélességében és magasságában, mint egy kis kemence.

Nagyon tetszik nekem a belső díszítése.

S ezzel a finom kenyérrel fogyasztottuk a tarját.

Cseréptál - kenyér - tarja

Egy évet vártam rá, de nagyon megérte. Elkészült, kipróbáltam, működik.

Mégpedig olyan biztonsággal működik, hogy az első benne sütéskor nem kellett végig izgulnom a sütési időt, pedig nem láttam bele, mert zárt a teteje. Hinni kell benne és az eredmény meghálálja.

Kivül, belül mázas, patentzáras sütő edény, ami nem csak kenyér sütésére, hanem minden egyéb más étel sütésére, főzésére tökéletesen megfelel. A benne sült ételekről mit lehetne mondani? - nagyon sok dícséretet. Annyira más ízű benne még a kenyér is, de kipróbálásra sorakoznak a további ételek is.

Ez a kenyér egy érdekes eset végeredménye. Öregtésztát készítettem, s már alakult is, kelt szépen, hogy másnapra megfelelő legyen a kenyér sütéséhez. Az öregtésztát (nyanyát) én mindíg BL55-ös lisztből készítem. Utána a kenyér hozzávalóiba már nem kerül fehér liszt, hanem különböző lisztekből keveredik össze.

Este 5-6 óra között csöngettek. Na és kijött? hát a Fazekas mester, aki nem csak elkészítette, el is hozta nekem az edényt. Na ekkor kezdődött el az igazlom. Mivel az öregtészta már félig kész, másnap kenyeret kell sütni, akkor itt az alkalom a próbára.

Elhatároztam, hogy teljesen fehér lisztből fogom az első kenyeret elkészíteni. Az öregtésztánál nem is volt probléma, mert az már a kelési szakaszban volt. Másnap hozzáfogtam a lisztek kiméréséhez, de már akkora rutinnal nyultam a lisztes dobozhoz - amiben a különböző lisztek vannak- hogy el is feleljtettem, hogy most tiszta fehér kenyeret szeretnék, amivel kipróbálom a sütőtálat.

Itt jött a furcsaság. Volt egy adag öregtésztám:

40 dkg BL55-ös liszt

5 dkg olaj

2 dkg só

2 dl víz

2 dkg élesztő

S jött volna hozzá az ugyanebből az összetételből egy másik adag, amit majd összegyúrok.

Igen ám, de a szokás, a rutin, a kezemet a vegyes lisztekhez vitte, s észrevételenül összeállítottam -természetesen Bözsi a Rabszolga Nővel- a következő kenyértésztát.

40 dkg liszt (vegyesen: graham, szarvasi teljes kiörlésű tönköly, rozs, kétszerfogós és rétes)

3 evőkanál búzacsíra

2 dkg élesztő

2 dl víz

5 dkg olaj

2 dkg só

Bözsi a Rabszolganő 2 perc alatt összeállította, szép síma tésztává gyúrta az anyagot, s ekkor jött a döbbenet.

Kimaradt belőle az öregtészta :)

Nem volt mit tenni, kézzel szögletesre kinyomkodtam az öregtésztát, majd a következő adag barna tésztát is. Egymás tetejére helyeztem őket és szépen összegyúrtam.

Cipóra formáztam és -azért az óvatosság kedvéért egy darabka teflon fóliát az edény aljára betettem és ráhelyeztem a kenyértésztát. Zsilettel egy oldalon bemetszettem és hagytam 40 percig kelni.

Na mi lesz ebből? - gondoltam! Hát amikor kisült, kihült, jött a nagy csodálkozás.

Sütés a "cserépkemencém"-ben:

Előmelegített 210 fokos sütőben, 40 percig lefedve, majd a hőfokot 180 fokra levéve, még 15 percig sütöttem.

Az idő lejárt, a sütőt kikapcsoltam, a kenyeret rácsra tettem. Enyhén jéghideg vizzel lespricceltem és vártam, hogy kihüljön.

Ez lett belőle :) Bevallom, nagyon boldog voltam, amikor megláttam.

S akkor jött a felvágás és a tényleg óriási csodálkozás. Mint egy fantasztikus kalács, de nem csak a csíkozására értve, hanem a bélzete is olyan volt, mint egy igazi foszlós kalács.

Egyszóval: megérte egy évet várni erre a csoda sütő tálra.

Annyival azért tartozom a Mesternek, hogy leírjam: azért kellett egy évet várnom rá, mert időközben a kemencéjét kellett felújítani, és elég sok időbe telt, amíg rendes, normális darabok kerültek ki belőle.