A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lassú prés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lassú prés. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 20., szerda

Szilva leves és szilva lekvár


Ilyen óriási szilvából kaptam egy vödörnyit. Először nem tudtam mit kezdjek vele, mert volt benne puha, volt benne éppen eltenni való keménységű. 

Főzés közben jön meg a étvágy  szokták mondani 👌👌👌👌 s ezzel én is így voltam. Amíg az ebéd készült, addig járt az agyam, hogy mi is legyen ezzel a gyönyörűséges szilvából. 


Miután készítettem a délelőtti zöldség-gyümölcs ivólevünket is, akkor döntöttem, hogy ezek a szilvák a lassú présben végzik. Lesz belőlük nagyon finom rostos ivólé. Ez mindaddig úgy volt, amíg hozzá nem fogtam.  


Ahogy a szilvát elkezdtem átengedni a lassú présen, csodálkozó szemeim nem hittek a valóságnak. Olyan fantasztikus sűrű lé jött ki az egyik oldalon, míg a másikon -ahol egyébként a gyümölcsök héja és magja távozik- még sűrűbb hús és héj. No akkor most mi is legyen? 



Ahogy a fotók is igazolják, a léből fantasztikus, készre főzött szilva leves, a húsból és héjból, pedig egy nagyon-nagyon finom lekvár készült, szinte pillanatok alatt.

A szilva leves:

A lét egy lábasban elkezdtem főzni, Csak ízesítésre kellett gondolni, ami nem más volt, mint kevés édesítő, egy  rúd vanília, csipet só, kevés citromlé. 
Üvegbe raktam és 90 fokon 30 percig hőkezeltem. 

Fogyasztáskor azt hiszem egy jó nagy adag tejszínhab fog díszelegni a tányérban.



A lekvár elkészítése talán még egyszerűbb volt. Igaz, hogy szilva lekvárhoz dzsemfixet nem szoktunk adni, de ez itt most egy egészen más kategória volt. 

A lassú présből kinyert szilva húst szintén egy lábasba raktam, elkezdett melegedni, majd forrni. A hőfokot le kellett venni, mert "köpködött", ugyan úgy, ahogy egy tisztességes szilva lekvár szokott! :) Egy csomag 2:1-ben dzsemfixet belekevertem, s már szedtem is üvegekbe. Lezártam az üvegeket, fejre állítottam, és úgy ahogy egy fáradt nap után totál elfeledkeztem visszafordítani az üvegeket. Este vettem észre hogy annyira megdermedt a lekvárom, hogy az alján van a teteje :) :) De ez semmit sem változtat a lényegen. Valami csodálatos szilva leves, és szilva lekvár készült, s ami a lényeg, hogy nagyon rövid idő alatt. Köszönhetően a lassú préseknek. 

                                     


Áfonya lekvár

Az áfonya dzsem vagy lekvár elkészítése a legegyszerűbb a világon. Még csak sok munka sincs vele. 

2 kg áfonyát megmostam.
Lassú présen átengedtem. Egy fazékba öntöttem a kinyert sűrítményt. Ízlésünknek megfelelően édesítettem (természetes édesítővel)
ha valaki cukorral szeretné, akkor 35-50 dkg cukor szükséges kilónként. Persze ehhez az áfonya érettsége, íze is hozzájárul, hogy mennyi legyen az a cukor mennyiség. 





Amikor felforrt, kis üvegekbe szedtem. Az üvegeket 5 percre fejre állítottam és indultak a száraz dunsztba. Itt hagytam kihülni. (nálam általában 3 nap a száraz dunszt)


Ezt a finomságot azt hiszem nem csak lekvárként, hanem házilag készített joghurtba ízesítésnek is fogjuk használni. 
(Nagyon finom!)


Lassú préseim, ami egy áldás a konyhában. Legalábbis nálam. Már  közel két éve használom őket, de ez a nyár volt számukra a legaktívabb. Megdolgoztattam őket.


Az első a Klarstein volt. Tökéletesen bírja az iramot a konyhában. 



A következő a Hurom, aminek a kis befogadó nyílását is meg lehet bocsájtani, mert nagyon aktív tud lenni. 

A Zebra a legnagyobb kedvenc. Hosszú csigájával, óriási befogadó nyílásával és a 38 forduat/percenkénti teljesítményével tökéletes munkát végez.