Nagyon sok éve ettem először waffelt, vagy közismertebb nevén gofrit. Emlékszem kígyózó sorokban álltunk a Jégbüfénél a belga finomságért, mert ott nagyon jól készítették. Mindig tejszínhabbal és csoki,- vagy eperöntettel kértem. Aztán, ahogy lenni szokott jöttek az újabb világhódító édességek és a gofri szép lassan a feledés homályába merült. Több éve is van már, hogy nem készítettem, pedig akkoriban vettem egy gofrisütőt. Palacsintát szerettem volna ma sütni és a spájzban a lisztes polc felett megakadt a szemem rajta. Így ma gofri készült és mivel nem volt betervezve, a hűtőben fellelt meggybefőtt és krémtúró adta az ötletet, hogy milyen rakományt tegyek a tetejére. Frissen, jó ropogósan csak ettük egyiket a másik után. Tudtátok, hogy a gofrinak március 25-én van a világnapja?
Elkészítési idő: 45 perc
Pihentetés: 15-30 perc
Ropogós gofri vaníliás krémtúróval és meggyzselével
Hozzávalók:
8 darabhoz
tészta:
- 25 dkg liszt
- 12,5 dkg margarin
- 2,5 dl tej
- 2 tojás
- 10-12 dkg cukor
- 1 cs vaníliás cukor
- 1/2 cs sütőpor
- 1/2 citrom reszelt héja
- csipet só
meggyzselé:
- 1 üveg magozott meggybefőtt
- 1 tk étkezési keményítő
- 2 doboz vaníliás krémtúró
- vaj a gofrisütő kikenéséhez
Elkészítése:
- A felolvasztott, de már nem meleg margarint habosra keverjük a tojással, reszelt citromhéjjal és a kétféle cukorral.
- Felváltva hozzáadagoljuk a tejet és a sütőporos lisztet, belekeverjük a csipet sót.
- A tésztát egy kicsit pihentetjük.
- A gofrisütőt felforrósítjuk, kikenjük vajjal, beleadagoljuk a tésztát, kb 4-5 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
- A megsült gofrikat rácsra tesszük, hogy a gőz távozni tudjon belőle, így nem esik össze, hanem kívül finom ropogós lesz, belül pedig puha marad.
- A meggyzseléhez a meggyet levével együtt lábasba öntjük, felforraljuk, levét kicsit beforraljuk, majd az étkezési keményítővel besűrítjük, zselés állagúra főzzük. Ha a meggy nem elég édes kevés cukrot adunk hozzá.
- Tálalásnál a gofrira tesszük a krémtúrót, ráhalmozzuk a meggyzselét, még vaníliás porcukorral is megszórhatjuk.
